Ma is széles körben elterjedt tévhit, miszerint a globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének állandó, lineáris emelkedését jelenti – így aztán egy novemberi havazás vagy deres reggel máris szkeptikus hangokat generál. Ezért helyesebb klímaváltozásról beszélni, amit a melegedő tendencia mellett a mindkét irányba kilengő szélsőségek jellemeznek.
A tavalyi tél például annyira enyhe volt Magyarországon, tele pozitív rekordokkal, hogy az idei borítékolható módon „hidegebb” lesz, de ettől még a globális felmelegedés nem állt meg. Sőt, az átlagot tekintve 2024 lehet az eddig jegyzett legmelegebb esztendő. Ha azonban bizonyos változások folytatódnak, akkor az enyhülés csupán átmeneti állapot, amely végén az inga az ellenkező irányba leng majd ki, és
Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.
Hó sincs, ha nincs hideg
Egy magyarországi havazáshoz a legideálisabb, ha Olaszország északi része felett mediterrán ciklon képződik, ami lassan kelet felé halad. Az ilyen, úgynevezett mérsékelt övi ciklonok az óramutató járásával ellentétes irányban forogva meleget szállítanak észak felé, a másik oldalukon pedig hideget délnek. Ettől kezdve minden a ciklon útvonalán múlik, ha hazánk stabilan a „hideg” részén marad, akkor nedvességtartalma hó formájában hullik alá.
A klímaváltozás miatt azonban a mediterrán ciklonok többnyire vagy túl meleg levegőt sodornak déli irányból, vagy nem elég hideget észak felől. Ezért az utóbbi években ugyan tapasztalunk havazást – idén már novemberben is volt hozzá szerencsénk –, ám a magas hőmérséklet miatt ez rendre el is olvad már másnapra. Tartós hótakaró egyre ritkábban alakul ki, a folyamat az utóbbi 15 évben gyorsult fel.
A 2010 előtti időszakban évi átlag 30-40 havas nap volt jellemző Magyarországon, ma ezt legfeljebb az Északi-középhegységben vagy a Bakony csúcsain tudja produkálni az időjárás
– mondja a 24.hu-nak Molnár László.
