Az időszámítás előtti 6. századra datálható csillagászati obszervatórium romjaira bukkantak Egyiptomban – írja a ScienceAlert. Az építmény a legnagyobb ismert obszervatórium volt a korszakban, és a butói fáraói templomhoz tartozott.
Az ókori tudósok a komplexumban a csillagok mozgását követték, ami kulcsfontosságú volt a korabeliek számára, hiszen az ünnepeket és a Nílus ciklusát is ez alapján határozták meg – utóbbi ismerete a mezőgazdaság és a hajózás szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen volt. Az ókori egyiptomi csillagászat öröksége mind a mai napig velünk él, nekik köszönhetjük többek között a 365 napos naptárat és a 24 órás napot.
A 850 négyzetméteren elterülő, vályogtéglából emelt épület L alakú volt, pillérek tartoztak hozzá, és keleti irányba nézett.
Odabent több, az égbolt tanulmányozásához kapcsolódó leletet is felfedeztek. Előkerült többek között egy hatalmas napóra, amely 4,8 méter hosszan lefektetett mészkőlapokból épült fel, emellett olyan kőtömböket is megtaláltak, amelyek a nap mozgásának nyomon követését segítették.
A helyszínen több kisebb helységet is feltártak, ezekben valószínűleg eszközöket tároltak. A nagy csarnok falait habarccsal vonták be, és falfestményekkel díszítették. Az egyik ábrán egy rituális csónak szerepel, rajta pedig Hórusz fejét és az Udzsat-szem szimbólumát azonosították. A szoba közepén egy kőből készült emelvény áll, amelyen feliratok és csillagászati jelenetek láthatóak.
A lelőhelyen tárgyak is szép számmal kerültek elő, köztük istenszobrok, mérőeszközök, egy nyaklánc, kerámiák és amforák.
