A hurrikánok a bolygó legvadabb természeti jelenségei közé tartoznak, óriási pusztításra képesek, közismert viszont, hogy Európát nem fenyegetik. Ám ez csak akkor igaz, ha leragadunk a nevezéktannál, az Atlanti-óceán északi részén kialakuló mérsékelt övi ciklonok ugyanis a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban alakulnak úgynevezett extratrópusi ciklonokká, amelyek ereje már az 1-es vagy 2-es osztályba sorolt hurrikánokéval vetekszik (itt mutattuk be őket részletesen). És az elmúlt napokban:
Egymás után három olyan hurrikán is született az Atlanti-óceán trópusi régiójában, amely közvetlen hatást gyakorolt vagy gyakorol Európára, sőt még Magyarországra is
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
A trópusokon születnek
Hurrikánok az Atlanti-óceánon keletkeznek (a Csendes-óceánon tájfunnak nevezik, maga a jelenség pedig hivatalosan trópusi ciklon) az Egyenlítőtől északra és délre, jellemzően a 10. és 20. szélességi kör között akkor, ha vízfelszín hőmérséklete meghaladja a 26 Celsius-fokot. A meleg, páradús levegő hatalmas energiát biztosít, és ha a magasban nincs erős szélnyírás, akkor a zivatarfelhők körszimmetrikusan rendeződnek el, majd a Coriolis-erő miatt erős örvénylő mozgásba kezdenek: kialakul a több száz kilométer átmérőjű trópusi ciklon.
A „viharszörny” kezdetben a passzát égövben délkeletről északnyugat felé vonul, majd a Föld forgásából adódó Coriolis-erőnek engedelmeskedve nyugat felé veszi az irányt. Amíg megfelelően meleg vízfelszín felett halad, egyre több páradús, meleg levegőt szív magába, amitől hízik, erősödik. A hurrikánok jelentőségét mutatja, hogy mindegyiküket elnevezik, sorban haladva a latin abc betűivel mint kezdőbetűkkel, a bennük uralkodó szélerősség alapján pedig öt kategóriába sorolják őket: 119 km/órától válik a forgószél hurrikánná, 252 km/órától pedig már 5-ös kategóriába tartozik.
Szárazföld vagy a hűvösebb, északi vizek fölé érve megszűnik az energia utánpótlása, a jelenség veszít erejéből, csendesedik, majd megszűnik. Európa gyakorlatilag északi fekvésének köszönheti, hogy a nyugati partjait elérő hurrikánok már megszelídülve, immár nem is hurrikánként, hanem extratrópusi ciklonként érik el.
A ciklon beszipkázza
Ez a dolgok általános menete minden atlanti hurrikánszezonban, azaz minden évben június elejétől október végéig, hiszen logikusan ebben az időszakban a legmelegebb az óceánfelszín. Most azonban Északnyugat-Európa közelében egy óriási ciklon alakult ki, és
helyzetéből adódóan be tudja szipkázni a legyengült hurrikánok víztartalmát és energiáját, amitől »megtáltosodik«
– fogalmaz a szakember.
Laikus példaként képzeljük el a népmesei kisgömböcöt, amint adott térségben kering, és minden elérhető energiát magába töm. Ettől nagyobb lesz – de legalábbis lassabban gyengül –, erejét pedig arra használja, hogy széllel, esővel, viharokkal bombázza a környéket. Ekkor érkezik a meggyengült, de még így is tekintélyes energiát és vízpárát tartalmazó hurrikán, a terebélyesre nőtt kisgömböc pedig hopp, bekapja: igazi doppingbomba. A hatás persze nem marad el.
Hurrikánból származik az eső
A Lee hurrikán maradékát szeptember 19-én nyelte el a ciklon, majd kiadós esővel, óriási szélviharral sújtotta elsősorban Walest, Skóciát és Norvégia déli részét. A Margot 20-án került a rendszerbe, hatására úgynevezett leszakadó ciklon jött létre, ez főként a mediterrán térségben, az Alpok keleti oldalán, illetve Magyarországon (itt elsősorban a délnyugati tájakon) fog jelentős csapadékot, viharokat okozni. Úgy is felfoghatjuk, hogy a Margot energiája nélkül nem is kapnánk komolyabb csapadékot,
Objektív tényként pedig leszögezhetjük, hogy a trópusi eredetű ciklonok igencsak ritka vendégnek számítanak hazánkban, illetve a szombatra várt jelenség meglehetősen erős: hasonlóan intenzív ciklonok az év ezen szakában még nem szoktak kialakulni, csak ha a trópusokról extra energiához jutnak. Télen azonban már trópusi segítség nélkül is intenzív ciklonok alakulnak ki a a polárfront erősödésével, ám ez egyelőre még a láthatáron sincs.
A véletlen és a klímaváltozás
A harmadik löketet a Nigel hurrikán szolgáltatja majd, legalábbis az, ami megmarad belőle, de abból mi már nem kapunk, Skóciát és Norvégia déli partjait áztatja majd a belőle származó intenzív eső és erős szél szeptember 23-24. környékén. Nem lesz egy leányálom, mert a Nigel európai megjelenése előtt alig 12-24 órával szelídül a hurrikán kategória alá.
A meteorológus kiemeli: rendkívül ritka, hogy zsinórban három hurrikán nedvessége is bekapcsolódjon egy Európa közelében örvénylő ciklonba. A jelenlegi helyzet leginkább a véletlennek tudható be. Olyan, mint egy időjárási kapu, ami szeptember 19-én kinyílt, 25. környékén viszont, a ciklon áthelyeződésével bezárul. Általánosságban azonban a klímaváltozás is hozzájárul a jelenséghez annyiban, hogy az egyre melegebb tengerfelszín lehetővé teszi, hogy a hurrikánok még északabbra jussanak.
