Egy új tanulmány eldöntheti a régi kérdést, hogy melyek voltak bolygónk első többsejtű állatai – írja a ScienceAlert. Anatómiai egyszerűségük miatt a szakértők sokáig a szivacsokra gyanakodtak, a genetikai vizsgálatok azonban egyre komolyabb cáfolatot jelentenek.
Ezen élőlények a medúzákat is magába foglaló csalánozóktól külön törzset alkotnak. Érdekes módon idegrendszerük komplexebb, mint a szivacsoké, ami az evolúció összetettségéről árulkodik.
„Az összes állat legutóbbi közös ősei valószínűleg 600 vagy 700 millió évvel ezelőtt éltek. Nehéz megmondani, hogy milyenek lehettek, mert lágy testű állatok voltak, és nem hagytak közvetlen fosszilis nyomokat. Az élő állatok közötti összehasonlítások segítségével azonban megismerhetjük közös őket” – mondta Daniel Rokhsar, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem molekuláris biológusa és a csapat tagja.
A korábbi genetikai elemzések ellentmondásos eredményekre jutottak, egyes vizsgálatok a szivacsokat, más kutatások a bordásmedúzákat hozták ki elsőnek. A legújabb adatok egyértelműen utóbbi csoportra utalnak.
A szakértők a bordásmedúzák, két tengeri szivacs, két egysejtű állat (galléros ostoros és amőba), valamint egy, az állatokkal és gombákkal egyaránt rokon halparazita (Ichthyosporea) újonnan szekvenált genomját vetették össze más, modernebb állatokéval. Az egyazon kromoszómában található, erősen konzervált génszekvenciák elrendeződése egyértelmű mintázatot mutatott, a bordásmedúzák viszont közelebb álltak az egysejtű állatokhoz.
A csapat úgy véli, hogy először ez a csoport fejlődött ki, majd ezt követték a szivacsok, amelyek átadták az új kromoszómaelrendeződést a többi állatnak. A kutatók abban bíznak, hogy megközelítésük egyéb evolúciós rejtélyek megoldásában is segíthet.
