Tudomány

Mitől kurta a faluvégi kocsma?

Fortepan / Fortepan
Fortepan / Fortepan

Egy 1550-ben született törvény szerint abban a faluban, ahol volt szőlőhegy és a jobbágyoknak szőlőjük, ott Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György-napig (április 24.) engedték a saját borukat kimérni. Ahol nem volt szőlőhegy és a jobbágyoknak szőlőjük, ott ez a lehetőség csak karácsonyig illette meg őket – írja a Rubicon.hu.

Ez volt az a rövid időszak, amire a kurta, azaz rövid szó utal például Petőfi versében: „Falu végén kurta kocsma, / Oda rúg ki a Szamosra”.

A kurta a borra is értendő, hiszen ebben az időszakban szinte csak újbort tudtak árulni, amelynek a minősége is gyengébb volt, mint a tavasszal piacra kerülő boroké. Ráadásul a parasztok csak a saját boruk eladására kaptak engedélyt, illetve érdekesség, hogy a pálinka vagy a sör esetén a kocsmáltatási jog teljes egészében a földesúrnál maradt.

A kocsma faluvégi – a falu centrumától távoli – elhelyezkedése is időszakos és minőségében gyengébb szolgáltatásaira utal. Sőt, az engedély nélküli italmérések is ezt a nevet viselték. A Petőfi-versben szereplő kurta kocsma a kutatások mai állása szerint Tunyogmatolcson lehetett, ahol tényleg a falu végén található a kocsma.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik