Egyéves huzavona után az Egyesült Államok szenátusán és kongresszusán is átment az idő közben jelentősen megkurtított és átnevezett, az elnöki kampányban hangoztatott ígéretként megjelenő Build Back Better (BBB, építsük újra jobban) nevű, világjárvány utáni gazdasági helyreállítást segítő csomag. A 2022. évi inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act of 2022) néven benyújtott javaslatot Joe Biden elnök kedden írta alá.
A 737 milliárd dollárt felszabadító egészségbiztosítási és adóreformmal támogatott gazdasági csomag egyik fő pillére az amerikai cégek és állampolgárok zöldenergia felé terelését célozza meg. A költségvetési hiányt 300 milliárd dollárral mérséklő inflációcsökkentési törvény részeként elfogadott, az egészségbiztosítási reformmal együtt 430 milliárd dollár felhasználásáról döntő klímavédelmi csomag pedig az Egyesült Államok kormányának eddigi legnagyobb hatású klímavédelmi intézkedése lehet,
Ennek pedig a klímaváltozás mérséklése szempontjából globális jelentősége is lehet, hiszen Kína után az Egyesült Államok a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa. 2016-ban például a légkörbe jutó szén-dioxid 14 százaléka származott az Egyesült Államokból.
De milyen hatással lesz ez az eredeti, 3,5 billió dolláros BBB helyett elfogadott, jóval soványabb 747 milliárd dolláros inflációcsökkentési törvény, és főként a benne foglalt 369 milliárd dollárból finanszírozott klímavédelmi csomag az Egyesült Államok gazdaságára? És miként fogja befolyásolni az az amerikaiak életét azon kívül, hogy remélhetőleg jóval tisztább levegőt szívhatnak majd, legyenek akár az elektromos autói volánja mögött, vagy a napelemmel fűtött otthonukban?
Akár ezer új, innovatív cég is létrejöhet a csomag hatására
Mindenki részese akar lenni. (…) Lefogadom, hogy ennek a javaslatcsomagnak köszönhetően nagyjából 300-1000 olyan vállalat fog megalakulni, amelyek amúgy nem jöttek volna létre
– nyilatkozta Carmichael Roberts, a Bill Gates által alapított klímaalap, a Breakthrough Energy Ventures befektetési bizottságának egyik vezetője a CNBC-nek a törvény aláírásának napján.
A jogszabály 37,4 milliárd dollárt biztosít arra, hogy megnöveljék a tiszta energiát előállító eszközök hazai gyártását. A The New York Times által közölt táblázat szerint emellett a jelenleg 51,1 milliárd dollárnyi, szél- és napenergiatermelésre való átállást segítő adókedvezmények mértékét is megtoldották 62,7 milliárddal. Roberts úgy gondolja, ezek az ösztönzők majd elkezdik vonzani a kockázatitőke-befektetőket is, ami a fejlődés további motorja lehet.
A CNBC által említett BlocPower nevű vállalatnál – melynek missziója, hogy az Egyesült Államok minden épületében legyen elektromosság – arra számítanak, hogy az ügyfeleik és a cégük is rengeteg adókedvezményben fog részesülni. Donnel Baird vezérigazgató szerint a csomag „drámaian csökkenti az épületek tulajdonosainak és a lakástulajdonosoknak a tiszta energiával történő korszerűsítés költségeit. És létrehoz egy új zöld bankot, amely rugalmas tőkét biztosít a tiszta energiával kapcsolatos projektek számára, amelyet a Wall Street is felhasználhat”.
Ez a zöld bank a jövőben 20 milliárd dollárral járul majd hozzá ahhoz, hogy a szegény környékekre is eljussanak a zöldenergián alapuló fejlesztések, de az utóbbi időben már egyre kevésbé negatív színben tündöklő atomerőművek működtetésére is jut 30 milliárd adókedvezmények formájában – hogy egyet se kelljen bezárni közülük.
És akkor el is érkeztünk a törvénycsomag átlagemberek életére közvetlenül is hatást gyakorló részeihez.
Okos rezsicsökkentés és elektromosautó-vásárlási hitel
Már a fenti intézkedések is csökkenteni fogják a tengerentúlon élők rezsiköltségeit, de a törvénycsomag legnagyobb, lakosságot közvetlenül érintő eleme is a lakóingatlanok korszerűsítését kívánja ösztönözni. Az intézkedések részeként 36,9 milliárd dollárt fordítanak arra – főként adójóváírás formájában –, hogy energiahatékonyabbá tegyék az épületeket.
Az alacsony jövedelmű háztartások számára is biztosítanak további 8 milliárd dollárnyi kedvezményt energiahatékonysági korszerűsítések és villamosítási projektek kivitelezésére. Utóbbiak esetében az alacsony vagy közepes jövedelmű lakástulajdonosok például 8 ezer dollár visszatérítést kaphatnak, ha hőszivattyút szereltetnek be, és a korszerűsítéshez használt elektromos vezetékekre is felvehető 2500 dollárnyi támogatás.
A World Resources Institute, azaz a Világ Erőforrásainak Intézete nevű, globálisan működő nonprofit szervezet összeállítása alapján éves szinten 278 milliárd dollárral fognak csökkeni az Egyesült Államok energiaköltségei, egy átlagos amerikai háztartásé pedig 220 dollárral lesz kevesebb.
El is érkeztünk a csomag másik nagy, lakosságot érintő eleméhez. Az elektromos töltőállomások hálózatának kiépítésének támogatásával párhuzamosan azt is segítik – összesen 14,2 milliárd dollárral –, hogy az autók országában lecseréljék a füstölgő benzinnel és gázolajjal működő autókat elektromos meghajtású járművekre. Az adókedvezmény igénybevételével egy új elektromos autó kulcsa akár 7500, egy használté pedig akár 4000 dollárral olcsóbban landolhat a tulajdonos zsebében.
Az eredeti tervhez képest kis lépés, de azért mégis nagy
Kétségkívül történelmi lépés. (…) Valóban sokat tesz a megújuló energiával működő gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében
– idézi Marshall Shepherdnek, az Amerikai Meteorológiai Társaság korábbi vezetőjének, a Georgia Egyetem légkörkutatójának értékítéletét a csomag klímavédelmi lépéseiról a Science magazin.
Ugyan a törvénycsomag nevéből kimaradt a klímavédelemre való utalás, azt azonban, hogy a csomag egyébként jelentős lépés a klímavédelem szempontjából, az is mutatja, hogy az erdőtüzek kockázatainak mérséklésére és az aszálykárokkal szembeni ellenállóképesség növelésére is elkülönítettek összesen közel tízmilliárd dollárt. Igaz, az is árulkodó, hogy a több mint 700 milliárdos büdzsé töredékéről van szó.
A kritikusok szerint ráadásul nagyon meg lett nyirbálva az eredetileg még Build Back Better néven futó törvénycsomag, melyet végül a fele-fele arányban demokrata és republikánus politikusokat tartalmazó testület Kamala Harris alelnök részvételével és mind az 50 demokrata szenátor szavazatával, de csak nagy kompromisszumok árán tudott elfogadni.
„Ezzel a törvénnyel az amerikai nép nyert, és a különleges érdekek veszítettek (…). Nem leromboltuk, hanem felépítettük. Nem visszafelé néztünk, hanem előre. És a mai nap újabb bizonyíték arra, hogy Amerika lelke élénk” – méltatta az elfogadott javaslatot Biden elnök az aláírás után.
Az előválasztási kampányban a későbbi elnök legnagyobb ellenfelévé váló, progresszív baloldali nézeteket valló Bernie Sanders vermonti szenátor – aki a Szenátus költségvetési bizottságának elnökeként kezdettől fogva figyelemmel kíséri a javaslat sorsát – ugyanakkor egyáltalán nincs elragadtatva az elfogadása előtt többször is jelentősen megkurtított törvénycsomagtól. Ennek oka az, hogy főként az egészségbiztosítási rendszer reformjáról, illetve a hátrányos helyzetűek támogató elemekről mondtak le a kompromisszum jegyében.
Rendkívül szerény törvényjavaslat, amely gyakorlatilag semmit sem tesz az országunk dolgozó családjait sújtó óriási válsághelyzetek megoldására
– fogalmazott a szenátor. Sanders megszavazta ugyan a javaslatot, de több módosítót is benyújtott, melyeket aztán elsöprő többséggel utasított el a Szenátus.
