Egy májusban megjelent tanulmányban a szerzők arról számolnak be, hogy korábban nem látott kristályokra bukkantak meteoritporban – írja a Space.com. Az anyag attól az objektumtól származik, amely 2013-ban a dél-oroszországi Cseljabinszk felett robbant fel. Az aszteroida 18 méter széles lehetett, és 23,3 kilométerrel a felszíntől semmisült meg.
Az égitest a hirosimai atombombánál 30-szor nagyobb erővel semmisült meg. A lökéshullám ablakokat tört be, illetve épületeket rongált meg, az eseményben nagyjából 1200 ember sérült meg.
A szakértők a közelmúltban azokat a parányi törmelékeket elemezték, amelyeket az aszteroida hagyott hátra. A cseljabinszki esemény egyik különlegessége az volt, hogy a keletkező meteoritpor négy napig a levegőben maradt, majd lerakódását követően hó fedte be, így kifejezetten jó állapotban konzerválódott.
A kutatók standard mikroszkóppal vizsgálták az anyagot, amikor az új, apró kristályokat felfedezték. Utóbb elektronmikroszkóppal is tanulmányozták a mintát. A struktúrák két formában vannak jelen: szinte gömb, illetve hatszögletű rudacskák alakjában. A későbbi röntgenes vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kristályok grafitrétegekből épülnek fel, közepükön pedig egy-egy nanocsomó van. A csomók buckminster-fullerénből vagy polihexa-ciklooktadekánból állhatnak.
A csapat arra gyanakszik, hogy a struktúrák a robbanás extrém hőjének és nyomásának hatására keletkeztek. A szakértők abban bíznak, hogy más minták elemzésével idővel kideríthetik, hogy mennyire gyakoriak a hasonló kristályok.
