Tényleg segítheti a kreativitás fejlődését az az alvási technika, amit a híres festő, Salvador Dalí, illetve a feltaláló Thomas Edison is előszeretettel használt – írja a Livescience. A módszer alapja az, hogy az alvási ciklus egy meghatározott pontján ébred fel az ember, akkor, amikor a valóság összeolvad a fantáziával. Egy friss kutatás szerint a tudomány alátámasztja a gyakorlati tapasztalatokat.
A zseniális Dalí és Edison a módszert tökéletesítve elalváshoz megfogtak egy olyan eszközt, mint például egy kanál vagy egy labda, ami, ahogyan álomba merültek, kiesett a kezükből, és zajt csapott. Erre a zajra felébredtek, majd azonnal munkához láttak, hiszen úgy hitték, ilyenkor a leginkább kreatívak.
A hipnagógia (N1) az ébrenlétből az alvásba való átmenet állapota, amikor az elme még keresi a racionális magyarázatot a különféle érzéki benyomásokra. Csak elalvás után néhány percig tart, de a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ideális kreativitáskoktél lehet. A Párizsi Agyintézet kutatói szerint az ember mindössze 5 százalékát tölti az éjszakai alvásának ebben a fázisban, és
Az N1-ben elképzelhet alakokat, színeket vagy akár álmok darabkáit csukott szemei előtt, mégis hallhat dolgokat a szobájában. Teljesen eltérő, emberenként milyen mintázatok bukkannak fel ilyenkor az álom és ébrenlét határán. A kutatók 103 emberen kísérleteztek, hogy megnézzék, az átlagos elmére is így hat-e a módszer, mint a fent említett zsenikre.
A résztvevőknek egy matekpéldát kellett megoldaniuk két rendelkezésre álló szabállyal, aki rájött arra, hogy a számsorban a második és nyolcadik szám mindig ugyanaz, sokkal hamarabb tudta megoldani a példát. Azok, akik erre az összefüggésre rájöttek, a kreativitásukat használták, hiszen nem kaptak utasítást arra, hogy így oldják meg a feladatot.
A kísérlet első felében tíz ilyen matekpéldát kellett megoldani a résztvevőknek, ezután kaptak egy húszperces szünetet, ahol mindössze ülniük kellett, és tartaniuk egy vizespoharat. Ha elbóbiskoltak, a pohár leesett, és felébresztette őket. A kutatás közben EEG-vel is figyelték az agyműködést.
A második részben újra matekpéldákat kellett megoldaniuk az alanyoknak, de most azok, akik elbóbiskoltak, és legalább 15 másodpercet az N1-es fázisban töltöttek, 83 százalék eséllyel fedezték fel a rejtett szabályt, míg azok, akik ébren maradtak, csak 30 százalékos sikerrátával dolgoztak. Ha a résztvevők tovább aludtak, és eljutottak az N2-es szintre, a hatás eltűnt.
A résztvevőktől megkérdezték azt is, mit láttak abban a néhány másodpercben, amíg elszenderedtek: volt, aki lovat látott a kórházban, és volt, aki egy idősebb embert, aki szintén azt a matekfeladatot oldotta meg, amit ő. Voltak, akik geometrikus ábrákat, színeket idéztek fel.
A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az N1-es alvási állapotot jobban kellene tanulmányozni.
