Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Tudomány

Börtönbe kerülhet, ha ilyen állatot tart

Virágzó üzlet az élő vagy elpusztított védett állatok csempészete, amelyben hazánk jelentős tranzitországnak számít. Az illegális kereskedelem több esetben fajok kipusztulásával fenyeget. A benne részt vevő személyek akár 3-5 év szabadságvesztésre is számíthatnak – az is, aki „csak” engedély nélkül tartja az állatot.

Az állatokat érintő bűncselekmények általában csak akkor jutnak el a szélesebb közvéleményhez, ha valami kirívó vagy szívszorító eset áttöri a média ingerküszöbét. Kevés figyelem övezi azonban a védett fajok egész világot behálózó illegális kereskedelmét, amelynek volumene és károkozása egészen megdöbbentő. A jog persze forintosítja a védett fajok egyedeinek értékét, de ez semmiképp nem tükrözheti a valós értéket.

Ugyanis bármely faj kihalása érzékeny veszteség az egész bolygónak, egyesek eltűnése pedig akár ökológiai katasztrófához is vezethet.

Legyen szó élő állatokról vagy étkezési célra, netán kuruzslásra szánt testrészekről, az illegális kereskedelem sok esetben valóban komoly kockázati tényező egy-egy faj fennmaradása szempontjából. Gondoljunk az elefántcsontra, orrszarvútülökre, vagy csak kedvtelésből tartott védett madarakra, hüllőkre.

Maffia irányítja a csempészetet

Magyarország Ügyészsége a Csongrád-Csanád megyei Főügyészség és a Szegedi Vadaspark közreműködésével a napokban tett közzé egy videó-összeállítást a témában. Ebből többek között kiderül, hogy:

  • világszerte hatalmas igény mutatkozik kedvtelésből tartott, fogyasztásra szánt vagy alternatív gyógyászatban használt védett állatok, állati részek iránt;
  • a hatalmas profit és a lelepleződés viszonylag alacsony kockázata miatt ráépül a nemzetközi bűnözés;
  • hazánk jelentős tranzitország a Törökország, Románia és Szerbia felől érkező, elsősorban Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba tartó csempészet számára;
  • Magyarországon védett állatok illegális behozatala, átszállítása, kereskedelme alapesetben 3 évig terjedő, súlyosabb esetben 1-5 év szabadságvesztéssel büntethető;
  • a lefoglalt állatokat a lehető legrövidebb időn belül hazánk két állatmentő központjának egyikébe szállítják, majd állatkertekbe, vadasparkokba kerülnek;
  • a mai napig csak az esetek kis részét sikerül felderíteni.

További részletekről, többek között állatkínzásról, a megrendelő és az állattartó felelősségéről, büntethetőségéről a Congrád-Csanád megyei Főügyészséget kérdeztük, ahonnan a fekvése miatt az illegális kereskedelem egyik frontvonalát adó megye adatai alapján érkeztek válaszok.

Hobbiállat, egzotikus fogás vagy csodaszer

A leggyakoribb csempészárut a hüllők, főleg a teknősök (elsősorban görög és mór teknős), valamint az énekes és egyéb madarak jelentik. Utóbbi körben legnépszerűbbek az ara- és a jákó papagájok, illetve nagyon gyakoriak a védett kecskerákok, de rendre előfordulnak például mérgeskígyók is. Ami a trendeket illeti, madarak és a hüllők iránt állandó a kereslet, míg a kecskerákok inkább az utóbbi években váltak népszerűvé. A görög teknősök szinte állandó áldozatok, hiszen kis termetük és „némaságuk” okán nagy számban és viszonylag kevés kockázattal szállíthatók.

Az ismertté vált esetekből nem lehet megbecsülni, a védett állatok milyen arányban kerülnek hobbi tartókhoz, illetve végzik ételként vagy „gyógyászati” alapanyagként, de egyes fajok esetén az általános tapasztalatok alapján lehet erre következtetni. A teknősöket és papagájféléket tipikusan hobbicélú tartásra szánják, ahogy az énekesmadarak egy részét is. Utóbbiak azonban ételként és csaliállatként is végezhetik útjukat, míg a kecskerákokat szinte kizárólag étkezési célra szánják.

A „gyógyászatban” általában a védett állatok szerveit, testnedveit, egyéb részeit használják fel (például a medve epehólyagját, az orrszarvú tülkét, kígyó- és békafajok váladékait) és az ezekből készült termékeket juttatják el tipikusan ázsiai államokból hazánk közvetítésével Nyugat-Európába.

3-5 év börtön lehet a vége

Mivel a szállítás titokban történik, nehéz az állatok számára ideális körülményeket feltételezni, és ezzel nem is járunk messze az igazságtól:

az elkövetők a leleplezés elkerülésére sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint az állatok elemi szükségleteinek és testi épségének, egészségének megőrzésére

– hangzik az ügyészség diplomatikus válasza.

Ennek persze büntetőjogi következményei vannak. Mivel azonban a természetkárosítás súlyosabb – szigorúbb büntetéssel, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény, mint az állatkínzás, és speciális az érintett élőlények köre miatt, ezért mindkét cselekmény gyanújának fennállása estén a természetkárosítást kell megállapítani. A csempészett állatoknak okozott szenvedést súlyosító körülményként veszik figyelembe a büntetés kiszabásánál.

Kelemen Zoltán Gergely / MTI A 2014. szeptember 6-án a tiszaszigeti határátkelõ közelében zsákokban talált, vélhetõen csempészeknek letett görög teknõsök 2015. július 14-én Szegeden. Az állatokat a teleltetés és a gondozás után most visszaszállítják eredeti élõhelyükre, Bulgária görög-macedón határához közeli térségébe.

Ha az illegális kereskedelem folytán nagyszámú egyed pusztul el, amelyek természetvédelmi értéke eléri a (jelenlegi) 2 millió forintos értékhatárt, vagy az adott faj állományának fennmaradását veszélyezteti, akkor a természetkárosítás minősített esete valósul meg, ez 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mind a természetkárosítás, mind az állatkínzás miatti büntetőügyekben a büntetés kiszabása során egyébként ugyanazok a súlyosító és enyhítő körülmények vehetők figyelembe, mint más bűncselekményeknél, például az elkövető előélete, az elkövetés körülményei stb.

A megrendelőt és az állattartót is lecsukhatják

A megrendelő és az állatot illegálisan beszerző, szállító, átadó személy is a természetkárosítás bűncselekménye miatt vonható felelősségre: a megrendelő felbujtóként, a beszerző/szállító/átadó tettesként. Ezek büntetési tétele is alapesetben 3 évig, míg a fent említett minősített esetben 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés.

A cselekmény megítélése annyiban függ az adott faj természetvédelmi státuszától, hogy az alacsonyabb (például védett) kategóriába tartozó egyedek esetében a Büntető törvénykönyv értékhatárt ír elő: a természetkárosítás bűncselekménye jelenleg 100 ezer forintos értékhatártól állapítható meg. Vagyis egyetlen, 250 ezer Ft eszmei értékű barnamedve csempészete már önmagában kimeríti a természetkárosítás bűntettét, de a mondjuk a 25 ezer Ft értéket képviselő menyétből már négy példány illegális szállítása valósítja meg ugyanezt.

Aki pedig jogszabályba ütköző módon, engedély nélkül tart otthon védett állatot, ugyanúgy a természetkárosítás bűncselekményét követi el, ahogy az ilyen állatokkal illegálisan kereskedő személyek.

A Btk. 242. §-a egységesen és azonos büntetési tétellel rendel büntetni minden, az ott felsorolt védett státuszba tartozó egyeddel kapcsolatos jogellenes magatartást, mint megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az országba behozatal, kivitel, átszállítás, kereskedés, károsítás és elpusztítás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.