Varga György / MTI
Tudomány

Különös zivatarok érték hazánkat

Száraz zivatarban a fejünk fölött dörög és villámlik, miközben egy csepp eső sem esik.

Az elmúlt napokban többször találkozhattunk a száraz zivatar kifejezéssel, és valóban sok helyen megfigyelhettük, hogy az ég beborul, dörög és villámlik, viszont egy csepp eső sem követi az égiháborút.

Ezzel nagyjából meg is adtuk a száraz zivatar „hivatalos” definícióját, ám hogy mi áll a jelenség hátterében, arról Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.

Kezdődik a perpatvar

A lényeg a zivatarképződés folyamata. Amikor a napsugárzás hatására a földfelszín felmelegszik, a meleg levegő felfelé áramlik: annál intenzívebben, minél nagyobb a talaj és a felette húzódó légrétegek hőkülönbsége. Ezt nevezzük feláramlásnak.

Amint a felszálló levegő egyre hűl, úgy csapódik ki a benne lévő pára, amely a lebegő szilárd részecskéken – az úgynevezett csapadékképző magokon – kiül, és megkezdődik a felhőképződés.

Ha sok a nedvesség, akkor a gomolyfelhők zivatarfelhővé alakulnak, a vízrészecskék (pontosabban jégkristályok) addig híznak, míg a gravitációnak engedelmeskedve a föld felé indulnak. Útközben elolvadnak, és esőcseppként érnek földet. Minél erősebb a feláramlás, annál intenzívebb a zivatar, illetve a jég is képes akkorára nőni, hogy még szilárd halmazállapotban ér földet – itt írtunk erről részleteiben.

Átmenetileg száraz

Lépjünk most egyet vissza, maradjunk a felszálló levegőnél. Miközben a gomolyfelhők még csak sokasodnak, de nagyon erős a feláramlás, a súrlódó levegőrészecskék hatására töltésszétválasztódás történik, majd beindul a villámtevékenység. Nagyjából 6-7 ezer méteren, még a gomolyfelhőben.

Átmeneti időről, 5-10 percről van szó, amíg dörög és villámlik, viszont az erős feláramlás miatt a csapadékhullás még nem kezdődött meg

– magyarázza a 24.hu-nak Molnár László. Hozzáteszi: ezek úgynevezett felhővillámok, amelyek nem érik el a felszínt.

Előbb vagy utóbb a zivatarfelhőből mindenképp esni fog, ebből a szempontból tehát a száraz zivatar átmeneti állapot, illetve nagyban függ a szemlélő helyzetétől. Hazai körülmények között ugyanis két lehetőségünk van száraz zivatart megtapasztalni.

Az egyik, az „igazi”, amikor a zivatarfelhő felettünk alakul ki. Látjuk a villámokat, halljuk a dörgést, sötétül az ég felettünk, ám mire a csapadék megérkezne, a felhő már odébbáll, és tőlünk kilométerekre szakad le. A másik pedig, amikor annyira közel vagyunk egy zivatarhoz, hogy a fejünk felett érezzük, ám a valóságban kissé távolabb halad el a vihar. Ez utóbbi lehet akár pár száz méter is.

Valódi száraz zivatar egyébként a leggyakrabban vulkánkitörések felhőiben vagy hatalmas tűzvészek idején tör ki: mindkét esetben az óriási hő gerjesztette feláramlásban, a szilárd részecskék súrlódása következtében jönnek létre a villámok.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.