Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárták fel – írja az MTI. Az új vizsgálat az úgynevezett kvark-gluon plazma tulajdonságainak megértésében segít.
Mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt az univerzum jóval sűrűbb és forróbb volt, majd hirtelen tágulni kezdett – ezt a jelenséget nevezik ősrobbanásnak. A gyors tágulás hatására jöttek létre a részecskék, az atomok, majd a csillagok, galaxisok és a ma ismert élet. A kutatók régóta vizsgálják a folyamatot, de még ma is rengeteg a kérdés. „Tanulmányoztuk a kvark-gluon plazma (QGP) nevű anyagot, amely az ősrobbanás első mikroszekundumában létezett. Eredményeink arról árulkodnak, hogyan formálódott a plazma az univerzum korai szakaszában” – mondta You Zhou, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének professzora.
A plazma, amely kvarkokból és gluonokból állt, a világegyetem forró tágulásának hatására szétvált. A kvarkok darabjai hadronokká álltak össze, egy hadron három kvarkkal protont alkot, amely az atommagok része. „Ezek az atommagok a Földet, a minket és a körülöttünk lévő univerzumot alkotó építőelemek” – tette hozzá Zhou.
A QGP jelen volt az ősrobbanás első 0,000001 másodpercében, majd eltűnt. A genfi európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) Nagy Hadronütköztetőjével (LHC) a kutatók rekonstruálni tudták az ősi anyagot, és felmérhették, mi történt vele. Zhou szerint az LHC csaknem fénysebességgel ütközteti össze a plazma ionjait, segítségével pedig láthatják, hogyan alakult a QGP az atomok magjává és az élet építőkövévé.
A hadronütköztető révén a kutatók egy algoritmust is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi minden eddiginél több részecske együttes tágulásának elemzését.
A szakemberek hosszú időn át úgy vélték, hogy a plazma gáz formában létezett, az új eredmények alapján azonban a QGP folyékony halmazállapotú volt, és a vízhez hasonló puha, sima textúrával rendelkezett. Zhouék arra jutottak, hogy a plazma idővel megváltoztatta alakját, ami igencsak meglepő.
Bár az új felfedezés kis részletnek tűnik, egy lépéssel közelebb visz a világegyetem születésének megértéséhez. „Húsz évbe telt, mire rájöttünk, hogy a kvark-gluon plazma folyékony volt, mielőtt hadronokká és az élet építőkövévé alakult. Ezért az új ismeret a plazma örökké változó viselkedéséről hatalmas áttörés számunkra” – mondta Zhou.
