Az Arábiai-félsziget északnyugati, sivatagos területén furcsa, szögletes struktúrák találhatóak – írja a Live Science. Egy új tanulmány alapján a kőből kirakott formák 7 ezer évesek, és egy ősi, szarvasmarhákhoz köthető kultusz emlékei lehetnek.
A musztatilnek nevezett struktúrákból már több mint ezret azonosítottak Szaúd-Arábiában. Megjelenésük változatos, de általában négyszögletesek, és két emelvényből állnak, melyeket két fal köt össze. Egyes musztatilek közepén állókövek vagy kamrák is vannak. A friss eredmények összhangban állnak azzal a korábbi elmélettel, mely szerint a struktúrák szertartásos célokat szolgáltak.
Melissa Kennedy, a Szaúd-Arábiában folyó légi régészeti projekt igazgatóhelyettese szerint a térség musztatiljei a világ legkorábbi ismert, nagy méretű rituális emlékhelyei.
Az új vizsgálat alapján a musztatilek a vártnál jóval komplexebbek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="576" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A struktúrák többségét már megrongálták, illetve kifosztották, 2019-ban azonban egy érintetlen lelőhelyre bukkantak. A musztatil belsejében szarvasmarha-csontokat, illetve szarvakat találtak, de juhok, kecskék és gazellák maradványai is előkerültek. A szakértők úgy vélik, ezek olyan áldozatok nyomai, amelyeket az egykori kultusz követői mutattak be. Mivel a korszakban írást még nem használtak, a korabeliek hiedelemvilága nem ismert. A térségben hasonló korú sziklarajzokat is feltártak, ezeken marhapásztorkodás és vadászat látható.
A felfedezés megerősíti, hogy a korszakban a régió sokkal barátságosabb volt, és sokkal több csapadék hullott a területre. A szarvasmarháknak ugyanis rengeteg vízre van szükségük.
A musztatilekkel kapcsolatban még rengeteg a kérdés, azt például nem tudni, hogy miért építették őket sokszor tűzhányók oldalába. Egyelőre azt sem sikerült megválaszolni, hogy egyes struktúrák miért kifejezetten látványosak, míg más musztatileket gyakorlatilag elrejtettek építőik.