lja Ivanovics Ivanov (1870-1932) kora elismert szaktekintélye volt, aki a mesterséges megtermékenyítés területén ért el komoly eredményeket – írja az IFLScience. Módszerével egyetlen csődör spermájával 500 kancát is meg tudott termékenyíteni, ami akkoriban szenzációsnak számított. Ivanov azonban nem érte be annyival, hogy szakmája legjobbja legyen, és egyre merészebb terveket dolgozott ki. Céljává az vált, hogy különböző fajokat keresztezzen.
Eleinte könnyebben megvalósítható hibrideket hozott létre: szamarat és zebrát, egeret és patkányt, egeret és tengerimalacot, illetve antilopot és szarvasmarhát keresztezett. 1910-ben egy zoológiai találkozón ugyanakkor már arról beszélt, hogy majomemberek is lehet ily módon teremteni.
Valójában nem ő volt az első, sőt nem is az utolsó, aki hasonló ötlettel állt elő. Az 1917-es forradalmat követően ugyanakkor példátlan lehetőség nyílt az akkor a Pasteur Intézetben dolgozó Ivanov előtt. 1924-ben a kutató engedélyt kapott rá, hogy megkezdje álmai kísérletét, és hozzáférést biztosítottak számára a mai Francia Guinea területén található egyik létesítmény csimpánzaihoz. Programja a Szovjet Tudományos Akadémia támogatását is élvezte. Érvelése alapján egy sikeres teszttel igazolni tudta volna Charles Darwin azon elképzelését, mely szerint közeli rokonságban állunk a majmokkal, ez pedig komoly csapás lett volna a vallásra.
1926-ban Ivanov Szergej Voronoffal közösen már a létesítményben dolgozott. A tudósok emberi petefészket ültettek csimpánzokba, majd megkísérelték a megtermékenyítést – sikertelenül. A kudarcok nem tántorították el a kutatót, aki alternatív megoldást dolgozott ki.
Ivanon azt akarta, hogy egy rutinvizsgálatnak tettetett beavatkozás során termékenyítsék meg az alanyokat, hogy aztán hónapokkal később hibrideknek adjanak életet. Szerencsére a francia kormányzó időben leállította a programot.
Ivanov azonban továbbra sem adta fel, és a Szovjetunióban kezdett el nőket toborozni. Óriási meglepetésre többeket sikerült meggyőznie, legalább öt nő jelentkezett alanynak. A csimpánzok ugyanakkor nem maradtak elég ideig életben, így nem jutott spermához a projekt.
Mielőtt még újabb mintákat tudott volna beszerezni, a Szovjet Tudományos Akadémia hírt szerzett az afrikai nőkkel tervezett kísérletekről, és leállították az egész programot. Utóbb Ivanov a tudományos közösséget sújtó tisztogatás áldozatává vált, élete utolsó szakaszát szakmai száműzetésben töltötte.
