Tudomány

Rákban halt meg az ifjú magyar király

Luxemburgi Zsigmond halála után veje, Habsburg Albert örökölte számos címét, országát és tartományát, 1437-ben ő lett a Magyar Királyság első Habsburg –házi uralkodója. Súlyos örökséget kellett átvennie, és időt sem kapott arra, hogy rátermettségét bizonyítsa: alig másfél éve ült a trónon, amikor egy valójában meg sem indított hadjárat során a seregben kitört vérhas-járvány áldozata lett.

Fia, V. László apja halála után négy hónappal, 1440 februárjában született, és bár a Visegrádról ellopott Szent Koronával megkoronázták, az utódlásért folytatott harcban pártja vereséget szenvedett, ő pedig édesanyjával, Erzsébettel együtt Bécsben talált menedéket.

Rabkirály

Itthon a rendek a lengyel I. Ulászlót emelték trónra, Lászlót pedig – Erzsébet 1442-es halála után – III. Frigyes német-római császár vette szárnyai alá. Ezzel pedig az ifjú csaknem rövid élete végéig a nagypolitikai csatározások eszközévé vált, Frigyesnek ugyanis komoly ambíciói voltak keleten.

Miután Ulászló 1444-ben elesett a várnai csatában, a császár nem engedte Lászlót Bécsből, hiába kérték tőle a rendek. Ettől kezdve csaknem egy évtizedig kormányzók irányították László „országait”: Magyarországot Hunyadi János, Csehországot Podjebrád György.

Végül 1453-ban a cseh, magyar és osztrák rendek összefogtak Frigyes ellenében, és Bécsújhelyen arra kényszerítették a császárt, hogy engedje szabadon a szinte fogolyként kezelt fiatal királyt – írja a Rubicon.hu.

Itthon is kötötték a kezét

Még ebben az évben Magyarország királyává nyilvánították, de „tényleges” uralkodását csak 1455-ben kezdte meg, amikor is először jelent meg Budán. László életében ez a fajta szabadság nem igazán jelentett változást, Prágában Podjebrád György, majd később Cillei Ulrik felügyelete és befolyása alatt ugyancsak szoros őrizetben maradt.

V. László. Forrás: Wikipedia

Hazánkban sem nyílt lehetősége önállóan intézkedni, országlása valójában azt jelentette, hogy a két legjelentősebb bárói liga – a Garai-Cillei, illetve a Szilágyi-Hunyadi szövetség – próbálta őt saját céljai érdekében kisajátítani. Hunyadi János 1456 augusztusában ez is megváltozott, a hatalmi egyensúly előbbi liga javára látszott eldőlni.

Az 1456-os futaki országgyűlésen Cillei kormányzói méltóságot nyert, majd az uralkodóval együtt Nándorfehérvárra vonult, hogy Hunyadi Lászlótól a vár átadását követelje. Itt játszódott le a híres jelenet, Cillei Ulrik meggyilkolása, amely után a király két ízben is megesküdött, hogy a nagy Hunyadi fiainak nem esik bántódása.

Leukémia

Budán azonban megváltozott a „véleménye”, Hunyadi Lászlót kivégezték, Mátyást pedig V. László foglyaként Prágába került Podjebrád őrizetébe. A király is elhagyta az országot, és nem sokkal később, 1457. november 23-án váratlanul meghalt.

A mindössze 17 esztendős uralkodó halála tényleg annyira váratlanul ért mindenkit, hogy a kortársak közt azonnal terjedni kezdett a mérgezéséről szóló pletyka, amit csak földi maradványainak modern vizsgálata cáfolt a közelmúltban: rákos megbetegedés, leukémia vitte el.

Kiemelt kép: V. László és Cillei Ulrik Székely Bertalan festményén. Forrás: Wikipedia

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik