Hosszú interjút adott a Portfolio-nak Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem professzora, aki a döntéshozókat rendszeresen szakértői jelentésekkel tájékoztató járványügyi matematikuscsapat vezetője. A matematikus elmondta, hogy a koronavírus-járvány reprodukciós értéke már egy ideje 1 felett van és az elmúlt napokban nagyon megugrott, pillanatnyilag 2-2,5 közé becsülhető, amit nagyon veszélyesnek tart.
A reprodukciós szám azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést. Ezzel mérhetjük, hogy a járvány milyen sebességgel terjed.
Új stratégiára van szükség
„A járvány első hullámában a kontaktusok számának a csökkentése volt a kulcs” – mondta Röst Gergely a sikeres védekezésről. Akkori adataik szerint a kontaktusszám csökkenése országosan meghaladta a 60 százalékot, sőt bizonyos időszakokban és helyeken ennél magasabb is volt, a járványt ennek köszönhetően tudtuk elfojtani. Azonban társadalmilag nagy az ára ennek a módszernek.
„Már áprilisban is hangsúlyoztuk és ez azóta sem változott, hogy kombinált stratégiára van szükség” – szögezte le a matematikus. Ennek része valamennyi távolságtartás, „de emellett kell a higiénia, a maszkhasználat bizonyos helyeken, illetve a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell”.
Röst Gergely szerint problémás, hogy nem tesztelünk továbbra sem elegendőt: leginkább klinikai tesztelés zajlik, a tesztelés megfigyelési funkciója nem igazán. Azaz nem térképezik fel megfelelően a fertőzötteket, így nem is lehet izolálni őket, vagy célzott intézkedéseket hozni a fertőzési lánc megszakítására.
Behurcolás?
Ahogy a nyaralások beindultak, a kontaktusaink is kezdtek visszatérni
– beszélt a nyári helyzetről a matematikus.
Azonban nem a kormányzati megszólalók által sokat emlegetett behurcolás a ludas a meredeken emelkedő esetszámokért:
A külföldi behurcolások tényleg meghatározóak voltak július elején, azóta viszont ezek aránya jelentősen csökkent, részben mert a saját eseteink száma is megnőtt. Jelenleg már a 10%-ot sem igen éri el a behurcolt és azzal összefüggő esetek aránya
– mondta Röst, így nem meglepő, hogy
További érdekesség, hogy „az esetek medián életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 év, vagyis az esetek fele 31 év alatti”. Ennek tudható be, hogy a fertőzöttek száma ugyan gyorsan nő, de halálozások száma lényegében stagnál.
Az esetszámok felfutását követően öt héttel viszont a halálozások számában is bekövetkezett a felfutás
– mondta a korábban Floridában kialakult hasonló helyzetről a matematikus.
Milyen intézkedésekre lenne szükség?
Röst Gergely szerint az R érték most nagyon veszélyesnek tűnik, ennek a figyelése legalább annyira fontos, mint az aktuális napi eseteké. Illetve azt is fontos látni, hogy gócpontok alakulnak ki, vagy mindenhol terjed a vírus.
Az biztos, hogy az iskola növelni fogja a reprodukciós számot
– mondta Röst, de hozzátette, „hogy az életkor eléggé számít, a 10 év alattiak egész más szerepet játszhatnak, mint a középiskolás korosztály”. A gyerekek nagyrészt tünetmentesen vagy sokkal enyhébb tünetekkel vészelik át a fertőzést, mint a felnőttek, viszont az a kis részük, aki tünetes, ugyanakkora víruskoncentrációt mutat, mint a felnőttek.
Ha eleve növekvő trenddel, 1 fölötti reprodukciós számmal megyünk neki az iskolának, akkor ott van az a kockázat, hogy ezt olyan magas szintre visszük, ami már nagy járványt okoz
– figyelmeztetett a matematikus.
Mivel a behurcolás már nem a legfontosabb faktor a járvány terjedésében, ezért szerinte a határzár nem a legjobb megoldás, és „ideje lenne tehát most a belföldi terjedésre fókuszálni”.
Már csak azért is, mert a második hullám más, mint az első:
A mostani hullám abban is különbözik a tavaszitól, hogy míg akkor az esetek jelentős része intézményekhez volt köthető (kórházak, szociális otthonok), jelenleg a közösségi terjedés dominál.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
