Máshol jön létre az agyban az egyik legagresszívabb agytumor, mint ahol végül problémát okoz – írja az EurekAlert. A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a glioblastoma egy olyan őssejtcsoportból jön létre, ami szignifikáns távolságban lehet a később kialakuló és nagyobbra növő tumortól.
Az amerikai Nemzeti Gyerekkórház közleménye kiemeli, hogy a glioblastoma az egyik leghalálosabb tumorféle, az agytumorok közül a leggyakoribb. A diagnózis után a betegek átlagosan 15 hónap alatt feladják vele a küzdelmet. Az igazán problémás velük kapcsolatban az, hogy míg a többi tumoros rákfajta túlélési esélye viszonylag magas, ha időben elkapják a daganatot, a glioblastomát szinte mindig az utolsó stádiumban sikerül csak felfedezni, amikor a túlélési esélyek már igencsak csekélyek.
„Akkor, amikor a beteg tüneteket kezd észlelni magán – mint a fejfájás, szédülés, hányás –, a tumor jellemzően már végső stádiumban van, a betegség lefolyása pedig nagyon gyors” – írja a közleményben a kutatást vezető dr. Yuan Zhu.
A friss kutatás azonban rámutatott arra, hogy az agy úgynevezett szubventrikuláris zónájában, ahol a felnőtt agyban a legtöbb őssejt található, olyan rákot okozó mutációval rendelkező sejtek vannak, amelyeket össze lehet kötni az agy távolabbi régiójában felismert rákfajtákkal is. A kutatók egereken tesztelték, hogy mi történik, ha a p53 nevű gén hibájával dolgoznak, aminek egyébként normális esetben a tumorképződés elnyomása lenne a szerepe, és
A génmódosított egerek 30 százaléka egy nagyobb tumort növesztett az agyában, de a többieknek több daganata lett, méghozzá az agy távolabbi régióiban. Mindegyik daganat magas stádiumú volt. Az egytumoros egerek sejtjei a mutációt akkor szerezték, amikor a sejtek még a szubventrikuláris zónában voltak, a többtumoros egerek azonban akkor, amikor a sejtek már elhagyták az őssejt-fázist.
Az eredmények újabb terápiás célokat vethetnek fel: egy glioblastomás embernél nem elég csak a tumort kezelni, hanem az őssejteket is kell, amelyekből kifejlődnek a távoli tumorok. Az is megoldás lehet, hogy már alapvetően megfigyeljük az agy szubventrikuláris zónáját, hogy a glioblastoma kialakulását időben megakadályozzuk.
