A távoli múltban a mai Japán, az Egyesült Államok és Kanada területén hatalmas röpképtelen madarak éltek, ezek alkották a Plotopteridae családot. Egy új tanulmányban a szakértők ezen fajok csontjait vetették össze az új-zélandon 62 millió éve élt pingvinek maradványaival – írja az EurekAlert. Az eredmények alapján a két csoport sokban hasonlított egymásra, a felfedezés pedig segíthet jobban megérteni, hogy bizonyos madarak hogyan kezdték el repülés helyett úszásra használni szárnyaikat.
Az első ismert pingvinek 62 millió éve jelentek meg az akkor nagy részt víz alatt fekvő Új-Zéland trópusi vizeiben. A kutatók eddig kilenc ilyen korai pingvinfajt azonosítottak, ezek mérete igen változó volt. A Plotopteridae család tagjai jóval később, mintegy 37-34 millió éve jelentek meg az északi féltekén, ezek az állatok a pingvinekhez hasonlóan úszásra használták szárnyaikat. Az utolsó plotopterida nagyjából 25 millió éve tűnt el.
Gerald Mayr, a német Senckenbergi Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa csapatával a Plotopteridae család kövületeit vetette össze három ősi pingvinfaj fosszíliáival. A szakértők arra jutottak, hogy a két csoport csőre egyaránt hosszú volt, résszerű orrlyukkal rendelkeztek, de szárnyaik, mellkasuk és vállcsontjaik is sokban hasonlítottak.
Bár a két csoport sokban emlékeztetett egymásra, a plotopteridák a mai szulákkal álltak rokonságban. Úgy tűnik, a hasonló környezetekben a genetikailag, földrajzilag és időben egyébként egymástól távoli fajoknál hasonló morfológiai jellemzők fejlődtek ki. A szakértők ezt a folyamatot nevezik konvergens evolúciónak.
