Tudomány

Koronavírus: meddig tart még a harc?

A virológus helyzetértékelése enyhítésről, nyájimmunitásról, egyéni felelősségről, gyógyszerekről, vakcináról, „második hullámról”, illetve kicsi és béna fegyverekről, amelyek azonban hatékonyak, ha mindenki használja őket.
Korábban a témában:

Enyhítésről, nyájimmunitásról, egyéni felelősségről, gyógyszerekről, vakcináról és „második hullámról” osztotta meg gondolatait legújabb videóüzenetében Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentághotai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja.

Valójában a jelenlegi helyzet összefoglalásáról van szó egy, a járvány elleni harc frontvonalában dolgozó szakembertől, akinek indoklása szerint itt az ideje egy helyzetértékelésnek, mert nagyon sok változás történt az életünkben ahhoz képest, amihez az elmúlt hetekben, hónapokban alkalmazkodtunk.

Nincs vége, és nincs nyájimmunitás

Először is ami elkezdődik, az enyhítések fázisa. Iránban például a járvány második hulláma tör fel éppen, a perzsa országban némi enyhülés után május eleje óta ismét meredeken emelkedik a fertőzöttek száma. Erre a fenyegetettségre nekünk és a szerencsésebb országoknak volt idejük felkészülni. Volt idő arra, hogy a diagnosztikai, egészségügyi kapacitást kiépítsük – fogalmaz Kemenesi Gábor, és kiemeli:

most jön az az állandó terepharc, hogy ez az Iránban látható forgatókönyv nálunk ne következzen be.

Nagyon szerencsétlen lenne jelen helyzetben arról beszélni, hogy vége a járványnak. A világban ugyanis rendkívüli módon elterjedt: ha ideális esetben a határainkon belül ki is pucoljuk a vírust, akkor is még ott van folyamatosan a fenyegetés, hogy visszajön, visszahurcolják, újból megindul. Amíg egyetlen gócpont is van, ez a fenyegetés fennáll, alábbi ábrán viszont látszik, még ettől is nagyon távol vagyunk:

Forrás: Johns Hopkins University

Az országos felmérés eredménye szerint hazánkban 0,6 százalék az átfertőzöttség, vagyis a populáció 0,6 százaléka egyelőre ismeretlen ideig természetes immunitást szerzett a vírussal szemben. Rendkívül kevés, ahhoz a bizonyos nyájimmunitás eléréséhez körülbelül 60-70 százalék lenne az ideális.

Hozzá kell tenni azt is, hogy a természetes immunitás a járvánnyal súlyosan érintett, gócpontos területeken is nagyjából 3-5 százalék, erre játszani balgaság lenne. A nyájimmunitásra törekszünk akkor is, amikor a vakcináért futunk, és ez lesz a végső cél: a védőoltással egyfajta nyájimmunitást biztosítsunk a világban és megszabaduljunk végre a vírustól.

Hogyan tovább?

A legfontosabb kérdés most mindenki számára teljesen logikusan az, hogyan tovább? A válasz a virológus szakember szerint egyértelmű:

Sehogy máshogy, mint ahogy eddig. Amíg a vírus itt van a világban, addig egyfajta – a józan ész keretein belül történő – készenléti állapotban kell lennünk. Az, hogy berobban-e második hullámként vagy egy gócpontként az országban, az önökön, rajtam, az egyénen múlik a leginkább.

Továbbra is oda kell figyelnünk, tudatában kell lennünk, hogy ez a vírus itt van – nem rettegünk, hanem tudatában vagyunk, és ez egész más. Mire kell odafigyelni? Amit a szakemberek már a járvány megjelenése előtt elkezdtek szajkózni: kézhigiénia, arcunk érintésének kerülése, ahol lehet szájmaszkok viselése.

A vírus már a tünetek megjelenése előtt fertőz, akár a beszéd közben a szájból távozó folyadékcseppekkel átjutnak a másik emberre. Ha mindenki visel szájmaszkot, amikor csak teheti, akkor ez a hatás eltörpül, a vírus falakba ütközik, nem tud futótűzszerűen elterjedni a társadalomban.

A gyógyszerek

A gyógyszerekkel kapcsolatban Kemenesi Gábor megjegyzi, manapság gyakorlatilag bármilyen hatóanyagról kijön egy előzetes tanulmány, akkor a média felkapja és azt mondja, vége a járványnak, mert megtaláltuk az ellenszert. Sok szakértő is elhamarkodottan nyilatkozik a témában, ám a virológus szerint:

a gyógyszereknek a járvány egészére van hatása, mindennapi életünkre viszont nincs.

Tudományos megalapozottsággal tett kijelentéshez nagyon hosszú kísérletsorozatok, klinikai tesztfázisok kellenek, és az egyéni ember szintjén még ezek sem nem fognak változtatni azon, hogyan kezeljük ezt a járványt. Jelenleg több száz szer van az „ígéretes” listán a világban, ezek közül jó pát tízet klinikai tesztek során vizsgálnak. Biztosan lesz gyógyszer a koronavírusra, de ezek majd a kórházi betegeken tudnak majd segíteni. Szakmai kérdés, melyik gyógyszer hogyan hat, az pedig majd gyakorlati kérdés lesz az orvos számára, hogy mikor és melyikhez nyúljon: „önöknek, nekem az utcán sétálva pedig semmin nem fog változtatni. Mossunk kezet, figyeljünk oda az arcmaszk viselésére és az alapvető higiéniára„.

A védőoltás és a kicsi, béna fegyverek

Az oltásokkal kapcsolatban jó hír, miszerint 12 vakcina van klinikai fázisban, a történelem során soha nem volt még ilyen rövid időn belül ennyi jelölt. A dátumokról ugyanakkor itt is felesleges beszélni annak ellenére, hogy sok szakértő megtette, pedig ugyanott vagyunk, mint a gyógyszereknél. Lesz vakcina, de nem tudjuk megjósolni, mikor: „a jövő év folyamán már valamikor reális lehet az, hogy tényleg eljut bedobozolva oda, ahova kell.” Jó eséllyel azok a vakcinák, amik elkészülnek hosszan tartó normális védelmet tudnak majd nyújtani.

Ami a társadalmi hatásokat illeti, sokan úgy gondolják, „elmúlt a baj”, és elkezdik a felelősöket keresni, bizonyos politikai erők ezt ki is használják, amint látjuk Kína és az Egyesült Államok egymásnak feszüléséből. A kutató szerint azonban ez egy olyan csata, ahol harc közben kell megtanulnunk, az ellenséget hogy tudjuk legyőzni. Itt nincsenek jó vagy rossz döntések, hanem becslések vannak: többféle szakértőnek a véleménye, ami politikai döntéshozóknál olvasztódik össze, és abból valamiféle stratégia születik.

A legfontosabb lenne most XXI. századi emberként viselkednünk és felfognunk a helyzet komplexitását. Tudatában lenni, hogy egy, a tudomány számára új vírus van köztünk. Egyénileg talán úgy tudunk a legjobban küzdeni, hogy ha nem az ostobaságnak, félelemnek hiszünk, hanem a tudásnak. És bízunk benne, ha valamit ismerünk, akkor azt le is fogjuk tudni győzni.

A fegyvereink egyelőre kicsinek és bénának tűnnek, a maszkviselés meg a kézmosás, ugyanakkor mégis nagyon hatásos, amennyiben a társadalom döntő többsége elfogadja ennek használatát jó eséllyel csökkenthető a vírus terjedése.

Végül a virológus a járvány második hullámáról azt mondja, nem zárható ki, de ideje és módja egyelőre megjósolhatatlan. Jelenleg nagyon valószínű, hogy vissza fog térni egy vagy több hullám formájában megint: ez a harc addig fog tartani, amíg az oltóanyag elérhetővé nem válik mindenki számára.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.