Koronavírus: jöhet a durvább mutáció?

A genetikai állomány változása az élet szerves része, az RNS-genommal rendelkező vírusoknál, amilyen az új koronavírus is, ez egy jelentősebb folyamat. Már az elején le kell szögeznünk, hogy a mutáció szótól senkinek sem szabad rettegnie – írja Facebook-posztjában Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentághotai János Kutatóközpont munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja.

Sikeresebb vírustörzsek

Az élet szerves része a genetikai állomány folyamatos változása, a vírus minden egyes fertőzött gazdatestben elképesztő mennyiségben másolja önmagát. Mivel a másolás kissé „hanyag” módon történik (az RNS vírusok jellegzetessége), egyetlen emberen beül apró eltéréseket mutató vírusgenomok sokasága van egyszerre jelen.

Ezt víruspopulációnak is nevezhetjük. A teljes fertőzött emberi populáción belül is lesznek ilyen formán dominánsabb, vagy úgy is mondhatjuk, hogy evolúciósan sikeresebb vírustörzsek.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ritkán jelent bármit is. Természetesen nem példa nélküli, hogy változzon valamilyen formán a vírus terjedése vagy egyéb tulajdonságai, ugyanakkor ennek bizonyítása nem kevés kutatómunkát igényel. Általában a járványok végeztével tudjuk részleteiben megérteni ezeket és látjuk a pontos gyakorlati hatásokat.

Ezért nagyon felelőtlen egy gyorsan terjedő járvány során bármi biztosat is állítani mutációkról, vírustörzsekről de főleg ezek gyakorlati jelentőségéről.

Maradjunk egyelőre annyiban, hogy ez egy természetes folyamat, ami nagyon fontos eszközt ad a kutatók kezébe. Például a járvány terjedésének követését.

Felelőtlenség lenne

Az apró genetikai változások révén a vírus földrajzi, de akár emberről-emberre történő terjedési láncolata is vázolható. A lényeg tehát, hogy a mutáció a vírusok természetes létének része, több száz stabil mutációs pont van a járvány kezdete óta, szerte a vírusgenomban, ezen különbségek mentén felrajzolható legalább ennyi vírustörzs is. Ám ezek alapján bármilyen gyakorlati jelentőségű mutációról beszélni hatalmas felelőtlenség és kellően megalapozott tudományos bizonyítási folyamat nélkül káros is. Ne rettegjünk tehát mutációktól, mesterségesen kreált vírusról szóló rémhírektől, vagy önjelölt szakértők riogatásaitól.

Higgyünk a tudósoknak és fogadjuk el a tényeket: az ember is a természet része, csakúgy, mint a járványokat okozó vírusok. Ahogy pedig az emberiség él napjainkban, kiválóan alkalmas a pandémiák számára.

Kiemelt képünk illusztráció: NIAID-NIH / Phanie / Phanie via AFP