Amatőr hibákkal kezdődött a II. világháború

Korábban a témában:

Adolf Hitler – legalábbis egy ideig – nagyon ügyelt a látszatra. Ugyan Lengyelország lerohanása régóta eldöntött tény volt, a náci vezér a külvilág számára is elfogadható indokot akart kreálni a hadműveletek megindítására, remélve, hogy így esetleg elkerülhető a brit és francia hadüzenet.

A  terv az volt, hogy lengyeleknek álcázott fegyveresek hajtsanak végre támadásokat különböző, határ közeli német létesítmények ellen.

Amatőr hibák

A hadművelet ötlete egyenesen Reinhard Heydrichtől származott, a végrehajtás pedig az SS, illetve a Gestapo feladata lett. Ahhoz képest, hogy egyébként milyen olajozottan működött a náci propaganda- és elnyomógépezet, a terv végrehajtásánál igen amatőr hibákat követtek el. Először is a „lengyel” szabadcsapatok már majdnem lecsaptak augusztus 25-én (az invázió első kitűzött időpontja másnap lett volna, de Hitler ekkor még kivárt) – motoros futárok bolyongtak az éjszakában, hogy leállítsák őket.

Német katonák bontják a határsorompót 1939. szeptember 1-jén. Forrás: Wikipedia

A fő célpontnak kiszemelt gleiwitzi rádióadóról pedig a helyszínen kiderült, hogy csak egy átjátszóállomás, így az augusztus 31-ének estéjén, lengyel nyelven beolvasott fenyegető üzenetet németek tízezrei helyett csak azok hallották, akik aznap este valamiért a vészhelyzetekre fenntartott frekvenciára hangolták rádiójukat.

A győztest úgysem kérik számon

A koncentrációs táborokból összeszedett néhány szerencsétlen lengyel foglyot, akiket egyenruhába öltöztetve agyonlőttek a helyszínen, közvetlen közelről lőtték tarkón, így semmilyen független szakértőnek nem lehetett volna beadni a mesét, hogy támadás közben, tűzharcban estek el. Ráadásul az incidensről valamilyen csoda folytán már a másnap reggeli, előző este nyomdába adott német lapok is tudósítottak.

Persze – ahogy Hitler augusztus 22-én parancsnokainak megjegyezte – „a győztesen úgysem kérik számon, hogy vajon igazat mondott-e vagy sem”. Szeptember 1-jén megindultak a német csapatok, és akárki akármit is gondolt arról, hogy mi is történt Gleiwitznél, a háború megkezdődött – Németország pedig végül elvesztette, de életben maradt vezetőinek akkor már egy rosszul álcázott szabotázsakciónál sokkal súlyosabb bűnökért kellett felelniük.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.