Tudomány

Hitler szinte nyaralt a börtönben

Vendégeket fogadott, könyvet írt, levelezett, még a születésnapját is megünnepelte. Hazaárulásért ítélték öt évre 1924. április 1-jén, de decemberben már szabadult.

Adolf Hitler számára sebesüléssel ért véget az I. világháború, az ypres-i front közelében elszenvedett gáztámadástól egy időre látását is elvesztette. Gyógyulása után Münchenbe ment szerencsét próbálni, volt katonaként hamar egy önkéntes katonai szervezetben, a Reichswehrben találta magát.

Felfigyeltek rá

Németország zavaros éveket élt a háború után, lázongások, felkelések, forradalmak követték egymást, a weimari kormánynak végül csak 1923-ban sikerült megszilárdítania a rendet. Mivel a békeszerződés rendkívüli módon szabályozta a német haderő mértékét, a Reichswer amolyan nem hivatalos karhatalomként tevékenykedtek.

Hitler feladatait tekintve besúgó volt, közvetlenül a későbbi SA-főnök Ernst Röhm parancsnoksága alatt, aki hamar felismerve szónoki képességeit hamar pártfogásába vette – írja a tortenelemcikkek.hu. A különböző csoportok, tömörülések összejöveteleit látogatva arról kellett jelentést tennie, veszélyt jelentenek-e a hatalomra vagy sem.

E minőségében jelent meg 1919 szeptemberében az akkoriban 100 főnél is kevesebb tagot számláló Német Munkáspárt gyűlésén, ahol szenvedélyes szónoklattal maga is beleszólt a vitába. Fel is keltette a vezetőség figyelmét, felkérésükre pedig még szeptemberben csatlakozott a párthoz.

Adolf Hilter szobája a Landsberg börtönben. Fotó: Imagno/Getty Images

Elszámolta magát

Nemcsak szónoknak, szervezőnek is sikeresnek bizonyult, néhány év alatt átvette a munkáspárt irányítását és dinamikusan erősödő tömegpárttá szervezte: 1923-ra a tagság már 12 ezer főt számlált. A nevét is megváltoztatták, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, németül  Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterparte (NSDAP) köznyelvi rövidülése lett a náci szó.

Ekkoriban jelent meg a karlendítés és a horogkereszt, kialakult a „náci ideológia”, és SA néven létrejött egy náci rohamosztag is. A Führer 1923 őszén érezte úgy, hogy eljött a hatalomátvétel ideje Bajorországban, majd Berlinben is, az erre kijelölt nap eseményei pedig a müncheni sörpuccs néven vonultak be a történelembe.

A bajor kormány tagjai november 8-án este egy sörözőben tartottak gyűlést, ahova egyszer csak berontott Hitler rohamosztagosai élén, és foglyul ejtette a politikusokat. Másnap kétezer nácival – köztük találjuk Hermann Göringet és Rudolf Hesst is – a város legfontosabb kaszárnyájához menetelt, hogy végrehajtsa a katonai puccsot is.

Abban bízott, hogy a Németország-szerte ünnepelt háborús hős, Erich Ludendorff csatlakozása megnyitja előtte a kapukat. Nem így történt, rövid tűzpárbaj után a hatalomátvételi kísérlet kudarcba fulladt, az összeesküvőket letartóztatták.

Csaknem nyaralás volt a börtön

Adolf Hitlert 1924. április 1-jén ítélték öt évnyi börtönre hazaárulásért, de még egy évet sem töltött a rácsok mögött, decemberben szabadult.

Mindig szerény, belátó és udvarias volt, különösen az intézmény személyzetének tagjai iránt

– idézi a börtön igazgatóját a Múlt-kor.hu.

Egyáltalán nem volt rossz dolga, sőt. Hívei folyamatosan látogatták, ajándékokat kapott, április 24-ei születésnapján több tucat személy jókívánságait fogadta. Itt írta meg hírhedt könyvét, a Mein Kampfot, de még arra is jutott ideje, hogy egy autókereskedővel levelezzen álmai autójáról.

Kiemelt képünkön: látogatók Adolf Hitlernél a börtönben, köztük jobbról a második Rudolf Hess. Fotó: Topical Press Agency/Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik