Tudomány

Akár atomháborút is hozhat a klímaváltozás

Korábban a témában:

Olyan országoknak van atomfegyverük, amelyek a klímaváltozás miatt a katasztrófa szélére kerülhetnek, ráadásul Brazíliában éppen egy olyan elnök van az ország élén, aki megnyitotta az Amazonast az erdőirtók előtt. Az Európai Unió viszont segíthetne a helyzeten, és irányíthatná a közvéleményt, cselekvésre késztetve az egész világot, de egyelőre nem tesz semmit – a Válasz Online vendégszerzője összefoglalta, milyen nem várt következményei lehetnek a globális felmelegedésnek.

A klímaváltozással kapcsolatban ugyanis leggyakrabban a szélsőséges időjárást, az aszályokat és a tengerszint emelkedését szoktuk emlegetni, a jelenség politikai következményeivel nem foglalkozunk annyit, részben azért, mert még mindig nagyon friss élmény az a menekültválság, amiben éppen élünk. Csakhogy ez a válság is jó részben a klímaváltozás számlájára írható: az arab tavasz, ugyan politikai okokból kezdődött, később egyértelműen a klíma által generált konfliktus kerekedett ki belőle.

Az egész pedig olyan menekülthullámot zúdított a Közel-Keletre és Európára, hogy az Unió egyáltalán nem tudta kezelni. 

Ilyen szempontból veszélyeztetett lehet például Egyiptom, ahol hamarosan 250 millió ember él majd, ennek az embertömegnek pedig a 95 százaléka a Nílus környékére szorul, ami igencsak sérülékeny folyó. De hasonló válság simán fenyegetheti Iránt, Indiát és Pakisztánt is, amelyek nem mellesleg atomfegyverek birtokosai, és ha megszorulnak, valószínűbb, hogy nem racionális döntéseket hoznak, és atomháborúba taszítják a világot.

Indiában már most komoly probléma a vízellátás. Fotó: J Jackson / The Times of India

Nagyobb probléma, hogy minderre a nyugat politikája egyáltalán nincs felkészülve, még mindig azokra a veszélyekre koncentrálunk, amelyek az elmúlt 50 évben fenyegették a világot. A klímaváltozás viszont sokkal összetettebb és fenyegetőbb következményekkel járhat, mégsem soroljuk előre a biztonságpolitikai prioritásaink között. Az Egyesült Államok még mindig a világ egyik meghatározó nagyhatalma, még akkor is, ha veszített befolyásából, és egy olyan ember áll az élén, aki nem is hisz a globális felmelegedésben.

A Válasz Online cikke szerint fordulópontot hozhat ebben a brazil esőerdők helyzete – nemrég számoltunk be arról, hogy az Amazonas soha nem látott mértékben lángol, és a helyzetet nem fogja segíteni az sem, hogy a brazil elnök, Jair Bolsonaro előszeretettel engedi különböző cégeknek, hogy kisebb-nagyobb területeket irtsanak ki az erdőből. Annak ellenére, hogy a nyugati világ éppen több százmillió fa telepítésén dolgozik, és az EU-ban folyamatosan emelkedik az erdők mérete, tétlenül nézzük a világ tüdejének kiirtását.

Ég az Amazonas, már az űrből is látszik
Igazi környezeti katasztrófa történik éppen Dél-Amerikában.

Pedig, ha példát mutatnánk, és bármilyen eszközzel (akár embargóval) rákényszerítenénk Bolsonarót, hogy tegyen valamit a helyzettel, azzal példát mutathatnánk, és formálhatnánk a közvéleményt is. Erre nagy szükség van ugyanis, hiszen ugyan az EU csak az összes káros anyag kibocsátásának 9 százalékáért felel, 27 százalékát adja Kína, és az USA 15 százalékot.

Főkép: Arindam DEY / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.