Tudomány

Elkészítették Kleopátra parfümjét

Korábban a témában:

A világtörténelem leghíresebb csábító asszonya mindenképpen Kleopátra, Egyiptom királynője. Egészen pontosan VII. Kleopátra, a ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója, egyben Egyiptom utolsó fáraója, aki – ha hihetünk a történetíróknak –  hatalmát és országa függetlenségét Julius Caesarral ápolt intim viszonyának köszönhette.

Róma teljhatalmú urának halála után Marcus Antoniust, a II. Triumvirátus erős emberét csábította el, de vele rossz lóra tett: Octavianus legyőzte Antonius és Kleopátra hajóhadát, majd szárazföldön is Egyiptom ellen vonult.

A királynő felmérte, hogy a későbbi Augustus császártól kegyelmet nem remélhet, ezért Kr.e. 30 augusztusában öngyilkosságot követett el.

Szép volt?

Témánk szempontjából azonban a lényeg, hogy a csábítás művészét nyilvánvalóan gyönyörű nőnek tarthatjuk, akinek eszköztárában a kozmetikumok mellett az illatok is  komoly szerepet töltöttek be. Állítólag amikor először találkozott Marcus Antoniussal a mai Törökország partjainál, még hajói vitorláit is saját parfümjével illatosította. A római így már kilométerekről megérezte érkezését…

Kleopátra földi maradványai ismeretlen helyen nyugszanak, arcának rekonstruálására mégis többféle kísérlet született. Ez a verzió testvérének koponyája alapján készült:

Az biztos, hogy illatos

No, de most a parfümökről van szó: a manoai Hawaii Egyetem kutatói, Robert Littman és Jay Silverstein azonosította és el is készítette a kétezer éves egyiptomi illatokat. A mai Tell Timáj városát az ókorban Thmuisznak nevezték, 4500 éve alapították, és itt készítették az ókor két legismertebb parfümjét, a mendészit és a metópiait, a gyártás a római megszállás előtt és alatt, azaz VII. Kleopátra uralkodása idején is folyt.

A manufaktúra maradványai között rengeteg, az illatszerek tárolására használt amforát találtak, benne a parfümök maradványaival. Ezeknek illatuk természetesen nem volt, de összetevőiket elemezve a tudósok rekonstruálták a két évezredes recepteket.

Alapjuk a mirha volt, amelyet egy Afrika szarván és az Arab-félszigeten honos fából nyertek ki, illetve használtak hozzájuk többek között olívaoljat, fahéjat és kardamont.

A végeredmény jóval sűrűbb és ragacsosabb anyag, mint amit manapság a parfümöknél megszoktunk, ám tartósabb is. Silverstein szerint a mendészi illata mint egy kellemes füstölőé, míg a metópiai fanyarabb, erőteljesebb pézsmaillatot áraszt.

Sokkal több volt, mint ma egy illat

Ókori szövegek alapján a tudósok úgy gondolják, hogy a metópiai az egyik legdrágább egyiptomi illatszer volt, magyarán helye lehetett Kleopátra több száz parfümöt felvonultató kollekciójában.

Másrészt viszont azt is tudjuk, hogy a királynőnek saját „üzeme” volt, ami csak és kizárólag neki termelt, így az is bőven elképzelhető, hogy egyáltalán nem használta azokat az illatokat,amelyekhez a köznép is hozzájuthatott.

Az ókori világban a parfüm nem kizárólag kozmetikum volt, amit az emberek csak arra használtak, hogy jó illatuk legyen, sőt. Szerepe volt a vallási és temetési rítusokban, illatokat használtak a gyógyításban, a halál utáni életre való felkészítés során.

VIA Múlt-kor.hu, IFLScience.com .

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.