A világtörténelem leghíresebb csábító asszonya mindenképpen Kleopátra, Egyiptom királynője. Egészen pontosan VII. Kleopátra, a ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója, egyben Egyiptom utolsó fáraója, aki – ha hihetünk a történetíróknak – hatalmát és országa függetlenségét Julius Caesarral ápolt intim viszonyának köszönhette.
Róma teljhatalmú urának halála után Marcus Antoniust, a II. Triumvirátus erős emberét csábította el, de vele rossz lóra tett: Octavianus legyőzte Antonius és Kleopátra hajóhadát, majd szárazföldön is Egyiptom ellen vonult.
Szép volt?
Témánk szempontjából azonban a lényeg, hogy a csábítás művészét nyilvánvalóan gyönyörű nőnek tarthatjuk, akinek eszköztárában a kozmetikumok mellett az illatok is komoly szerepet töltöttek be. Állítólag amikor először találkozott Marcus Antoniussal a mai Törökország partjainál, még hajói vitorláit is saját parfümjével illatosította. A római így már kilométerekről megérezte érkezését…
Kleopátra földi maradványai ismeretlen helyen nyugszanak, arcának rekonstruálására mégis többféle kísérlet született. Ez a verzió testvérének koponyája alapján készült:
Az biztos, hogy illatos
No, de most a parfümökről van szó: a manoai Hawaii Egyetem kutatói, Robert Littman és Jay Silverstein azonosította és el is készítette a kétezer éves egyiptomi illatokat. A mai Tell Timáj városát az ókorban Thmuisznak nevezték, 4500 éve alapították, és itt készítették az ókor két legismertebb parfümjét, a mendészit és a metópiait, a gyártás a római megszállás előtt és alatt, azaz VII. Kleopátra uralkodása idején is folyt.
A manufaktúra maradványai között rengeteg, az illatszerek tárolására használt amforát találtak, benne a parfümök maradványaival. Ezeknek illatuk természetesen nem volt, de összetevőiket elemezve a tudósok rekonstruálták a két évezredes recepteket.
A végeredmény jóval sűrűbb és ragacsosabb anyag, mint amit manapság a parfümöknél megszoktunk, ám tartósabb is. Silverstein szerint a mendészi illata mint egy kellemes füstölőé, míg a metópiai fanyarabb, erőteljesebb pézsmaillatot áraszt.
Sokkal több volt, mint ma egy illat
Ókori szövegek alapján a tudósok úgy gondolják, hogy a metópiai az egyik legdrágább egyiptomi illatszer volt, magyarán helye lehetett Kleopátra több száz parfümöt felvonultató kollekciójában.
Másrészt viszont azt is tudjuk, hogy a királynőnek saját „üzeme” volt, ami csak és kizárólag neki termelt, így az is bőven elképzelhető, hogy egyáltalán nem használta azokat az illatokat,amelyekhez a köznép is hozzájuthatott.
Az ókori világban a parfüm nem kizárólag kozmetikum volt, amit az emberek csak arra használtak, hogy jó illatuk legyen, sőt. Szerepe volt a vallási és temetési rítusokban, illatokat használtak a gyógyításban, a halál utáni életre való felkészítés során.
VIA Múlt-kor.hu, IFLScience.com .
