Tudomány

Lehetetlen jól azonosítani a skizofréniát és a depressziót

Korábban a témában:

Egy új tanulmány, melyet a Psychiatry research nevű pszichiátriai szaklapban publikáltak, arra a következtetésre jutott, hogy a pszichiátria diagnózisai tudományosan használhatatlanok az egyes mentális rendellenességek azonosítására. Mindenképp pozitív tendencia, hogy a tudományos világ lassacskán már a nyilvánosság felé is elismeri, ami amúgy régóta tudott: a pszichiátriai diagnózisok csupán mesterségesen kreált, valójában használhatatlan kategóriák. A kérdés, hogy mikor fog ez gyakorlati változást eredményezni.

A Liverpool Egyetem kutatói által vezetett tanulmány részletes elemzést tartalmazott a széles körben használt Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv (DSM) legújabb kiadásának öt kulcsfejezetéről: skizofrénia, bipoláris zavar, depresszív zavarok, szorongási zavarok, traumával kapcsolatos zavarok. Az olyan diagnosztikai kézikönyveket, mint a DSM, azért hozták létre, hogy közös diagnosztikai nyelvet biztosítsanak a mentális egészségügy szakértői számára, és elérhetővé tegyenek egy meghatározott listát a mentális problémákról, a tünetekkel együtt.

A kutatás fő eredményei ezek voltak:

  • Minden pszichiátriai diagnózist egyénileg eltérő döntéshozatali szabályok alapján állítanak fel.
  • Hatalmas az átfedés az egyes diagnózisokhoz tartozó tünetek között.
  • Szinte minden diagnózis elrejti a trauma és a kedvezőtlen események szerepét.
  • A diagnózisok igen keveset árulnak el az egyéni betegekről és a nekik szükséges kezelésről.

A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a diagnosztikai címkék egy „hamis kategóriarendszert” képviselnek.

Forrás: Pexels

A vezető kutató, dr. Kate Allesopp a Liverpooli Egyetemről azt mondta: „Habár a diagnosztikai címkék látszólag magyarázatul szolgálnak,

tudományosan értelmetlenek, és előítéleteket, stigmákat kreálhatnak.

Remélem, ezek az eredmények arra bátorítják majd a mentális egészségügy szakértőit, hogy a diagnózisokon túl vegyék tekintetbe a mentális problémák más magyarázatait is, mint a traumákat és más kedvezőtlen életbeli eseményeket.”

Peter Kinderman professzor, aki szintén az egyetemen tanít, így nyilatkozott: „Ez a tanulmány még több bizonyítékkal szolgál arra, hogy a pszichiátriai diagnózisok biológiai megközelítése nem felel meg a célnak. A diagnózisok, melyeket gyakran és kritikátlanul állítanak be valódi betegségekként, valójában következetlen, zavaros és ellentmondásos, nagyrészt önkényes kritériumok alapján születnek. A diagnosztikai rendszer tévesen feltételezi, hogy minden probléma mentális zavarokból ered, és erősen támaszkodik szubjektív véleményekre azzal kapcsolatban, mi számít normálisnak.”

Fotó: iStock

A mostani közel sem az első alkalom – és valószínűleg nem is az utolsó –, amikor a pszichiátriai diagnózisok támadások kereszttüzébe kerülnek tudománytalanságuk miatt. A velük kapcsolatban felhozott egyik leggyakoribb vád az, hogy ezeket a „rendellenességeket” pszichiáterek gyakorlatilag kézfeltartással szavazzák létezésbe, ami – enyhén szólva – nagyon messze esik a valódi tudományos elvárásoktól. Ráadásul a pszichiáterek állandóan bővítgetik a betegségek listáját: számos olyan nehézség, amely néhány évtizeddel ezelőtt még az élettel járó, szokványos emberi problémának számított, ma már pszichiátriai betegségként szerepel a diagnosztikai kézikönyvben, amelyre – természetesen – tudatmódosító pszichiátriai szerek szedése javallott.

Ez a tanulmány remélhetőleg közelebb hozza azt az időt, amikor a szakmai beismerésnek gyakorlati következménye is lesz a mai, mesterkélt pszichiátriai diagnózisokat illetően.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.