Nem ott van Magyarország közepe, ahol eddig hittük

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Még csak nem is Pusztavacson.
Korábban a témában:

Közismert „tény”, hogy Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacs település határában helyezkedik el egy természetvédelmi területen. Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában ennek tiszteletére épült egy nyolcszög alakú, 11 méter magas, impozáns jeltorony, kedvelt turistacélpont.

Sokan azt is tudják, hogy az ország „valódi középpontja” innen 3200 méterre, egy laktanya területén található, ahol azonban érthető módon nem lehetett emlékhelyet kialakítani. Pedig egyik sem igaz.

Nem a laktanyában

Eredetileg azért kerestük meg Dr. Telbisz Tamást, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének docensét, hogy néhány kulisszatitkot tudjunk meg az eleve érdekes, ám sok újdonsággal azért lássuk be, nem kecsegtető témáról. Ám amikor a szakember beszélgetésünk előtt a jelenleg létező legmodernebb térinformatikai rendszerbe feltöltötte a szükséges adatokat, és elindított egy számítást, egészen meglepő eredmény született:

Magyarország földrajzi középpontja a jeltoronytól nyugat-délnyugati irányban 8400, a laktanyában lévő, valósnak tekintett ponttól is 5500 méterre van, és nem is Pusztavacson, hanem Hernádon.

A Telbisz Tamás által lefuttatott modellszámítás szerint hazánk középpontja az északi szélesség 47 fok 10 perc (egész pontosan 47,168462 fok) és a keleti hosszúság 19,24 perc (egészen pontosan 19,395633 fok) metszéspontján fekszik.

Jobbra a jeloszlop helye, balra a valós középpont:

Forrás: Google Maps

A súlypontot kell megtalálni

A miért megválaszolásához érdemes kissé visszatekinteni. Egy-egy ország vagy terület középpontjának meghatározása nem sok gyakorlati haszonnal jár, mégis alapvető elvárás, hogy tudjuk, hol helyezkedik el. Egyszerűen jó érzés odaállni azzal, hogy most bizony egy jeles ponton tartózkodunk.

Ilyen az ember, és nem csak manapság, 1887-ben a kárpátaljai Terebesfejérpatak közelében kijelölték Európa középpontját, 1880-ban pedig a történelmi Magyarország közepét Szarvas városa mellett – ma egy malom jelzi a helyet a szarvasi Holt-Körös partján. Hogy a puszta földrajzi számok milyen hatást gyakorolhatnak egyes emberekre, közösségekre, arra javasoljuk Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le című filmet.

De térjünk vissza Pusztavacsra, mit is jelent a teljesen szabálytalan alakú ország mértani közepe?

Mondhatjuk úgy is, hogy súlypont. Ha egy teljesen homogén anyagból kivágjuk Magyarország »térképét«, akkor a súlypont az a pont, ahol felfüggesztve vízszintes marad

– magyarázza Telbisz Tamás a 24.hu-nak.

Hernád, Lehel út

Az ország közepét Pusztavacstól némileg északi, északkeleti irányba helyező középpontot az 1960-as években számolták ki. Az alkalmazott módszer nagyon lecsupaszítva úgy néz ki, hogy vettek egy téglalapot, ami érinti az országhatár legkeletibb, legnyugatibb, legészakibb és legdélibb pontját, majd a téglalap átlóinak metszésénél megállapították a középpontot.

Ez tényleg a laktanya területén van, de nem 3200 méterre a jeloszloptól, hanem 2800-ra, ám ez most mellékes. Logikus az is, hogy egy laktanya területén nem lehet látogatóközpontot nyitni, főleg nem a Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Központjában.

Ám a térinformatikai rendszer most megmutatta, hogy hazánk földrajzi közepe nem ott van, ahol eddig hittük, hanem kilométerekkel távolabb, Hernád falu egyik szélső utcájától (Lehel út) pár száz méterre.

Kiemelt képünkön: Magyarország földrajzi középpontját jelölő kő, mely Pusztavacstól északra található. A fölé emelt Kerényi József tervei alapján 1978-ban épített 11m magas vörösfenyőből készült nyolcszögletű, gúla formájú jeltorony jelképezi hazánk geometriai középpontját. Fotó: MTVABizományosi: Faludi Imre