Így ölték meg a magyar királyt

IV. (Kun) László 1262-ben született, a nagyapja, IV. Béla és apja, V. István közti rivalizálás okán egy egyre inkább pártokra szakadt országban igencsak hányatott gyermekkora volt. Mindössze 10 esztendősen, 1272-ben foglalta el a trónt, Magyarország pedig az egymással rivalizáló főúri klikkek prédájává vált – írja a Rubicon.hu. BUralkodásának első éveiben Lászlót főúri támogatói bábként mozgatták, miközben a főúri csoportok felváltva ragadták meg az irányítást. Az országban belháború dúlt, kiutat az 1277-es országgyűlés kínált, amely – a főbb egyházi méltóságok kezdeményezésére – kinyilvánította szándékát a királyi hatalom helyreállítására.

Fülöp anarchiát okozott

Lászlót ebben az évben nagykorúvá nyilvánították, majd egy Habsburg Rudolffal kötött szövetség tovább emelte presztízsét, a konszolidációt azonban megakasztotta Fülöp fermói püspök, III. Miklós pápa küldöttének érkezése 1279-ben. Fülöp a Szentszékhez érkező panaszok kivizsgálására jött Magyarországra, mindenekelőtt a nomád kunok erőszakos integrációját követelte az uralkodótól, aki ezzel elveszítette korábbi mozgásterét. A királyi hatalom fegyveres erejét ugyanis a kunok biztosították. IV. László színleg elfogadta a teljhatalmú legátus nyomására született törvényeket, de azok végrehajtására már nem volt hajlandó.

Amikor kiközösítették, elismerte és megbánta bűneit, ám ezután ismét a kunok közé ment, hogy megmagyarázza tetteit, és biztosítsa hűségüket.

Fülöp püspök Magyarországra jön — Wikipedia Fülöp fermói püspök Magyarországra jön. Miniatúra a Képes Krónikából.

Kunok között

Ez a taktika 1282-re látványos kudarcot vallott, ugyanis a kiábrándult nomádok fellázadtak a király ellen, és ismét végigdúlták az Alföldet. László a Hód-tavi csatában győzelmet aratott a felkelők felett, a konfliktus valódi vesztese azonban ő maga volt. Fülöp tehát nem stabilitást, hanem anarchiát teremtett Magyarországon, valószínűleg az erkölcstelen életvitellel vádolt király is ennek hatására menekült kun szeretői karjaiba. Az 1280-as évek közepére a főhatalom gyakorlatilag megszűnt létezni, sorozatban követték egymást a belháborúk és a László elleni lázadások, mindeközben a király a kun táborban múlatta idejét, és ígérgetései révén igyekezett elkerülni, hogy kiközösítsék őt az egyházból. Végül már a nomádok bizalma is megrendült a királyban, 1290. július 10-én éjjel

három bizalmasa, Törtel, Árbóc és Kemence meggyilkolta őt.

A mindössze 28 évet élt férfi testét a körösszegi vártól a csanádi püspökhöz vitték, aki botrányai ellenére megszentelt földbe temettette el Lászlót. Alig telt el két hét Kun László halála után, és Fehérváron már újabb koronázási ceremóniát tartottak, a Szent Korona III. András fejére került.