Élő Belföld

A Tisza-kormány feljelentést tett Rogán-pénzek, fekete csuklyások és elszórt tízmilliárdok miatt

MTI/Illyés Tibor
MTI/Illyés Tibor
Közvetítésünk a kormányzati sajtótájékoztatóról.

Orbánék által kisegyháznak adott tízmilliárdok és más ügyek miatt is feljelentést tett a kormány

2020-2026 között az Observer nevű médiafigyelővel kötött 30,9 milliárd forintos szerződések kapcsán feltárták, hogy a díjak emelkedése nem állt arányban a szolgáltatásokkal. A 2020-2022 közötti évi 2-2,4 milliárdos éves díj, 2023-2026 közöttre 5,8 milliárdra növekedett évente. A szolgáltatás lényegesebben olcsóbban is elérhető lett volna, mondta a szóvivő.

Fekete ruhás személyek zavarták meg a kampány során többször az ellenzéki demonstrációkat, és azt állították magukról, hogy nincs közük a Fideszhez. A Miniszterelnökségen feltárt dokumentumok között azonban megtalálták az egyik férfi email címét, akire a Fidesz kapcsolattartójaként hivatkoztak. Garázdaság miatt már folyt eljárás az ügyben, amihez feljelentéskiegészítéssel éltek.

Az NMHH szerződött egy vállalkozóval, akinek 31,2 milliárd forintot fizettek ki 15 millió adattörlő kódért 2021 decemberétől. Ezzel a legfőbb probléma, hogy a licenckulcs megnyitásának, és nem az adattörlések száma után fizettek, tehát akkor is, amikor valójában nem történt adattörlés.

Az Orbán-kormány az 1-2 ezer fős Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus nevű kis egyházat 34,2 milliárd forinttal támogatta, hogy a Palotanegyedben létrehozzanak egy akadémiát és egy lelkiség tudományos központot. Ez nem fejeződött be, és az egyházi közösség beruházási beszámolóját nem tartják megfelelőnek, így ezért is feljelentést tettek.

A kormány feljelentést tett egy budapesti fideszes politikus civil szervezetei miatt

Szondi szóvivő arról beszélt, hogy a kormány egyik legfontosabb ígérete a rendszerszintű korrupció felszámolása és az elszámoltatás, amit számos lépéssel, köztük a tisztítótűz-művelettel elkezdtek megvalósítani. Mint mondta, a kormány elé számos eset került, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ezek miatt feljelentéseket tesznek ismeretlen tettesek ellen.

Ma a következő érintett szervezeteket tárják a nyilvánosság elé: Ficsak 11 Alapítvány, Mindennapok Női Szemmel Egyesület, Zöld Követ Egyesület, Patrióták Magyarországért Egyesület, Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, Gazdagréti Összefogás Egyesület, Összefogás 11 Sportegyesület.

Magyar Éva elmondta, hogy ezeknek az egyesületnek sok közük van egymáshoz, a Fidesz budapesti parlamenti képviselőjelöltje (nem mondta ki a nevét, de a szervezetek közül több is Király Nóra exkormánypárti indulóhoz kötődnek – a szerk.) az egyik szervezetben alapítóként, másikban hivatalos képviselőként van jelen, megint másikban például az elszámolásban működött közre. A kormánytól átvett iratok átvizsgálása során lettek erre figyelmesek, és a politikuson kívül más személyek nevei is visszatérően felbukkantak, mondta.

Ezt a hét civil szervezetet 2021-2026 között összesen 1 milliárd 520 millió forinttal támogatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Mivel a szervezetek között gazdasági összefonódásoknak, közös ingatlanvásárlásoknak, azonos programterveknek, és a költségek többszöri elszámolásának gyanúját tárták fel, ezért a Miniszterelnökség feljelentést tesz.

A kormány befizet a rezsikasszába, a klasszikus beutalókat mégsem szankcionálják egyelőre

Magyar Éva szóvivő elmondta, a kormány számára fontos a rezsicsökkentés megőrzése a távhőszolgáltatók által ellátott lakások esetében is. A rögzített lakossági díjak hatására az energiaszolgáltatók már csak a költségeik 40 százalékát tudják fedezni, 60 százalékot a távhőkassza finanszíroz. Ezért a kormány 25,9 milliárd forint befizetéséről döntött ebbe az összegbe.

Szondi Vanda elmondta, hogy 2021-ben vezették be az e-beutalót az egészségügyi rendszerben, aminek célja az adminisztratív terhek csökkentése és az egyszerűbb ügyintézés biztosítása lett volna. A rendszer azonban nem működik megfelelően. Júniustól szankcionálni kellene az eseteket, amikor a páciens beutalása nem e-beutalón keresztül történik. A kormány döntése szerint 2027 augusztusáig kitolják a határidőt, ami után szankcionálnak.

Jogunk lesz a javításhoz, korrupcióellenes eszközünk is lesz, és nem díjazzuk többé az agrárkamarai tagokat

A kormány döntött arról, hogy az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalja az Arachne informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazását. Ez a kockázatkezelő eszköz segíti az EU-s támogatásokhoz kapcsolódóan a visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását.

Határoztak a Right to Repair, azaz a javítási jogra vonatkozó új uniós jogszabály bevezetéséről, aminek a lényege, hogy a fogyasztókat ne kényszeríthessék új termékek vásárlására. A gyártóknak a garanciális időszakon túl is biztosítaniuk kell a javítható termékek javításának lehetőségét.

Az agrárminisztérium egyeztetésre hívta a szakmai képviseleteket a kamara működésével kapcsolatban, a tárca javaslatait 53 szervezet véleményezte. A javaslatcsomag egyebek mellett szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, megteremti a miniszteri felügyeletet, és megszünteti a kamarai dolgozók díjazását.

Forró téma az Alaptörvény-módosítás, Magyar a NATO-csúcs után Törökországban pihen

A Tisza-kormány szóvivői 13 órától kezdődő tájékoztatójukon beszámolnak a szerdai kormányülésen hozott fontos döntésekről.

Az utóbbi időszak egyik központi témája a Magyar Péter által szombaton benyújtott 17. Alaptörvény-módosítás, ami egyebek mellett rendelkezik a köztársasági elnök hivatalától való megfosztásáról, illetve a parlamenti mandátumok 12 évben való maximalizálásáról is. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn kezdeményezte, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják a javaslatot. Hallerné Nagy Anikó, a parlament elnöke csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy hétfőn lefolytatják az Alaptörvény-módosításhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját, majd a képviselők szavaznak is az indítvány elfogadásáról.

Bár a kormányzati tájékoztatók többségén eddig a miniszterelnök is részt vett, most nem lesz jelen, ugyanis az új kormány szerdán végződő első, Ankarában tartott NATO-csúcstalálkozója után pár napot a fiaival tölt a török tengerparton.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik