Tudomány
Tihany, 2018. október 24.
Hullámtörő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tihanyi Ökológiai Kutatóközpontjának kikötőjében 2018. október 24-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

Barna lehet a Balaton vize

A nyugati medencében tapasztalható barnás víz nem jelent problémát, a Balaton jó állapotban van, amit vörösmoszatokkal jelez a parton sétálóknak.
Korábban a témában:

Ha az időjárás jelenleg mást is mutat, de május közepén már igazán itt a strandszezon, küszöbön a balatoni nyaralások, ilyenkor kiemelt figyelem kíséri a tó vízminőségét. Ne feledjük azonban, hogy a Balaton nem egy óriási medence, hanem élő rendszer, amelynek egészségéhez minden apró részegységnek megfelelően kell működnie.

Ezt vizsgálta az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az elmúlt időszakban, amelyről Jordán Ferenc igazgató és kollégái készítettek rövid összefoglalót.

Fontos a jégborítás

Kezdjük az elején, jelesül az idei enyhe téllel. Laikusként nem is gondolnánk, milyen ökológiagi jelentősége van– pontosabban lett volna – a befagyásának. Sajátos környezeti körülmények alakulnak ki ilyenkor, a szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére.

Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkopikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius fokos vízben.

Az elmúlt télen nem fagyott be a tó, és ez az állapot az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá válik. Szerencsére a mérések alapján a jég hiányának nincs kimutatható hatása a tavaszi-nyári vízminőségre.

Az algák „jól viselkednek”

A Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkopikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása, az úgynevezett eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó a fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket.

A vízgyűjtőterületen végrehajtott nagyberuházások azonban (harmadik fokozatú szennyvíztisztítás, szennyvíz kivezetés a vízgyűjtőről, tározóépítések) meghozták a kívánt eredményt, ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás.

Így van ez most május elején is, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill koncentráció 8-10 mikrogramm literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm/liter. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kisméretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.

Nem jelent problémát a barna víz

A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a Kis-Balaton tározórendszer területéről a zalavízzel bemosódó, a vízi és mocsári növényzet által termelt sárgásbarna oldott szerves (humin) anyagok határozzák meg alapvetően, ezért itt enyhén barna színű itt a víz.

A BLI mérései alapján ezeken a területeken ezek az anyagok kétszer-háromszor annyi fényt nyelnek el mint a lebegő mikroszkópikus algák. Ez az állapot azonban a jelenség mértékét tekintve nem jelent az emberi vízhasználatokra károsító hatást.

Vörösmoszat: a tiszta víz jele

A vízparton sétálók számára a parti kövek élőbevonata jelzi egyértelműen és látványosan a tavasz beköszöntét. A hullámok által locsolt parti köveken vörösmoszatok szakállszerű bevonata jelenik meg: ez a fonalas vörösmoszat a tiszta víz egyértelmű indikátora nem tűri az állandó vízborítást.

Ez az alga korábban jóval elterjedtebb volt hazánkban azáltal, hogy a működő vízimalmok kerekein megvalósult az a számára ideális állapot, hogy közel egyidejűleg vízben is volt és levegővel is érintkezett.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont, prof. Vörös Lajos

 

Elvész az élőhely

A múlt évhez hasonlóan 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amire a makrovegetáció (magasabbrendű növényzet) egyértelműen reagált. Voltak területek, ahol a nádas 2-3 métert is visszavonult, volt, ahol meggyérült.

Sajnos volt több olyan terület is, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet.

A meleg tél és tavasz következtében a nádasok hamarabb kezdték el a vegetációs szezont: míg a Balaton déli partján helyenként már március végén, addig a tó egészét figyelembe véve már április első napjaiban tömegesen jelentek meg az első hajtások. Hasonlóképpen a meleg télnek köszönhetően az áttelelő süllőhínárból jelentősen nagyobb biomassza figyelhető meg a Balatonban.

Újabb betolakodó

A halfaunával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy egy tihanyi kövezésen is megfigyeltek balin ívást március végén (nem köztudott, hogy a tóban is képes leívni ez a faj). Húsvétkor elkezdtek ívni a dévérek is, amit megzavart a viharos időjárás, de nyugodtabb körülmények között aztán folytatódott az ívás.

A szakemberek folyamatosan monitorozzák egy újabb idegenhonos faj, a kis testméretű Theodoxus fluviatilis csiga terjedését is a tóban: nagyobb köveken már százas-ezres nagyságrendben is láthatóak.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.