A szakértők bíznak benne, hogy a Csange-4 segítségével jobban megérthetik a Hold struktúráját és geológiáját – írja az IFLScience.
A robot landolási helyszínét, a Von Kármán-krátert a magyar származású fizikusról és matematikusról, Kármán Tódorról nevezték el. A szakértők választása azért esett a mélyedésre, mert ez a Naprendszer legősibb becsapódási krátere, és egyben a legrégebbi és legmélyebb medence a Holdon.
#China‘s Chang’e-4 probe sends back world’s first close shot of moon’s far side after historic soft landing on uncharted area https://t.co/OckokVjnh8 pic.twitter.com/ReORkkPcq3
— CGTN (@CGTNOfficial) 2019. január 3.
A Hold egy kötött tengelyforgású égitest, azaz mindig ugyanazt a felét mutatja anyabolygója, vagyis a Föld felé. A túlsó oldalon az égitest blokkolja a kommunikációt, a Csange-4 ezért egy közvetítő műholdat használ az adatok továbbításához.
A robot egy kísérleti kertet is szállít, melyben különböző növények és selyemhernyók élnek. A kert segítségével a kutatók azt szeretnék felmérni, hogy miként lehet növényeket termeszteni, illetve állatokat tenyészteni az űrben. Ennek megismerése kiemelten fontos, ha a jövőben szeretnénk bázisokat létrehozni a Holdon és a Marson.
One of the Chang’e 4 landing legs on the lunar surface. pic.twitter.com/8IIBQULoWO
— Asteroid Initiatives (@AsteroidEnergy) 2019. január 3.
Kiemelt fotó: Pixabay
