Szombaton beköszönt a karácsonyra nem várt idő, sok lesz az eső, a zápor, megerősödik a szél, van ahol 12 fokig emelkedik a hőmérséklet, több helyen ónos és fagyott esőre figyelmeztetnek.
Előbbiről tudjuk, hogy jégpáncélt borít a földre, gyalog és járművel is veszélyes, aki nem tud repülni jobb, ha otthon marad. De mi is pontosan az ónos eső? Sőt, a fagyott eső?
Fagyott eső
A fagyott eső ezzel szemben gömb alakú jégrészecskékből állócsapadék. Erős hőmérsékleti inverzió esetén alakul ki, vagyis amikor a magasabban fekvő légréteg hőmérséklete magasabb az alsónál.
Ilyenkor a talajt borító negatív hőmérsékletű légrétegen áthaladva a az esőcseppek már a levegőben megfagynak és apró jéggömbként érnek földet. Nevezik kopogó esőnek is.
És az ónos
Az ónos eső túlhűlt vízcseppekből áll, amelyek a talajhoz érve megfagynak. Kialakulásához a felső légrétegeknek pozitív, a talajmentieknek viszont negatív hőmérsékletűnek kell lenniük, hogy az áthaladó vízcsepp 0 Celsius-fok alá hűljön.
A szilárd halmazállapothoz nem elég a fagypont alatti hőmérséklet, szükség van valamilyen felületre, szennyeződésre, hogy a kristályok elkezdjenek kialakulni. Esetünkben ezt a talaj, a fák, bármilyen tereptárgy tölti be: a túlhűlt vízcsepp az úttesttel ütközve azonnal, szinte „robbanásszerűen” megfagy.
Ónos szitálásról akkor beszélünk, ha a túlhűlt cseppek átmérője nem éri el a fél mm-t. Maga az elnevezés, miszerint ónos vagy ólmos eső, a magyar nyelv furfangja: csillogó bevonatot képez, akár az ón.
Illusztráció: BODO MARKS / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE
