Tudomány
Natural killer cells are a type of lymphocytes which destroy cancer cells and other altered cells releasing cytotoxic granules.

Nobel-díjat értek a szervezetünkben dolgozó fékek

Rákkutatásért ítélték oda idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. James P. Allison és Hondzso Taszuku eredményei nagyban hozzájárultak a terápiák fejlődéséhez.
Korábban a témában:

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapták idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A szakértők olyan eredményeket értek el a rákkutatásban, melyek nagy előrelépést jelentettek a daganatos betegségek kezelésében.

A tudósok már a 19-20. század fordulóján rájöttek, hogy az immunrendszer aktiválásával fel lehet venni a harcot a rákkal. Azóta rengeteg kutató foglalkozott a kérdéssel, hogy pontosan milyen módszerrel lehetne rávenni a szervezetet a hatékonyabb védekezésre. A kísérletek során ugyan születtek fontos eredmények, a gyakorlatban azonban csak nehezen tudták kamatoztatni az elméletet.

Fékek a rendszerben

Az immunrendszer egyik fontos tulajdonsága, hogy képes különbséget tenni a szervezethez tartozó struktúrák, illetve a kívülről érkező elemek közt. Az úgynevezett T-limfociták olyan receptorokkal rendelkeznek, melyek segítenek az idegen struktúrák azonosításában, és így képesek beindítani a védelmi mechanizmusokat. Az immunsejtekhez ugyanakkor fékek is tartoznak, melyek meggátolják, hogy a rendszer túl agresszívvá váljon, és a szervezetet támadja meg.

Az 1990-es években Allison a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen a CTLA-4 nevű, T-limfocitához tartozó fehérjét vizsgálta. Bár a kutatók korábban is ismerték a proteint, az amerikai szakértő volt az egyik első tudós, aki rájött, hogy a CTLA-4 maga is fékként működik.

Az immunológus eredményeit aztán több kutatócsapat is felhasználta az autoimmun betegségek vizsgálata során, Allison azonban más ötlettel állt elő. A szakértő létrehozott egy antitestet, amely képes kiiktatni a CTLA-4-et, majd csapatával 1994-ben elkezdte felmérni, hogy a fék semlegesítése elősegítheti-e a rákos sejtek elleni harcot.

A kísérletek megdöbbentő eredményt hoztak.

A tesztekben az antitesttel kezelt rákos egerek szinte kivétel nélkül mind felépültek betegségükből.

Bár a gyógyszeripar nem mutatott sok érdeklődést, Allison folytatta munkáját. 2010-ben aztán jelentős áttörést sikerült elérnie egy klinikai vizsgálat során, ahol melanómás pácienseket kezeltek az egyedi módszerrel.

T-limfociták támadása a rákos sejtek ellen – Kép: Thinkstock

Hasonlóan fontos eredményeket hozott Hondzso munkája is.

A szakértő 1992-ben a Kiotói Egyetemen azonosított egy teljesen új fehérjét.

A PD-1 nevű protein a T-limfocitákon található, és az éveken át tartó kísérletezései során végül kiderült, hogy szintén fékként funkcionál.

A PD-1 azonban egészen más módon működik, mint a CTLA-4. Az állatokon elvégzett tesztek utóbb bizonyították, hogy ezen fék semlegesítése szintén hozzájárulhat a daganatos sejtek kiiktatásához. Végül 2012-ben rákos betegeken is kipróbálták a terápiát, amely igen biztató eredményeket hozott.

Azóta mind a CTLA-4-et, mind a PD-1-et célzó gyógykezelések rengeteget fejlődtek. Bár az efféle terápiák más eljárásokhoz hasonlóan komoly mellékhatásokkal járhatnak – többek közt autoimmun választ okozhatnak –, a mellékhatások viszonylag jól kezelhetőek. Éppen ezért továbbra is sok kutatócsapat dolgozik azon, hogy finomítsa az ígéretes módszereket.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73900478, Peer Kriszti·n magyar kˆltı, forgatÛkˆnyvÌrÛ, dramaturg., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.