Tudomány

Második Mohácsot már a magyarok nyerték

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 08. 12. 07:00

A második mohácsi csatának is nevezett nagyharsányi ütközet 1687-ben nemcsak a „ki nevet a végén?” kérdését válaszolta meg frappáns módon, de többé-kevésbé keretbe is zárta Magyarország török megszállásának időszakát.
Korábban a témában:

Utólag már tudjuk jól, hogy az egykor világhódító Oszmán Birodalom a XVII. század vége felé nem volt már ereje teljében, de a kortársaknak ez még korántsem volt egyértelmű. Sőt, 1683 júliusában minden addiginál hatalmasabb török sereg vonta ostromgyűrűbe Bécset. A környező államok erre megmozdultak, az egyesült osztrák, német és lengyel sereg Sobieski János lengyel király vezetésével a kahlenbergi csatában megsemmisítő vereséget mért a török hadra.

Európa megmozdult

Kara Musztafa nagyvezír kudarcát a szultán selyemzsinórral értékelte, a keresztény sereg ellentámadásba ment át. Rövidesen pedig olyan történt, amiben Magyarország lakosai már szinte reménykedni sem mertek:

XI. Ince pápa kezdeményezésére Szent Liga néven keresztény összefogás alakult a török ellen.

A pápai állam és a Habsburg Birodalom mellett csatlakozott hozzá Lengyelország, Velence, majd Oroszország, Svédország, a szász, a bajor és a brandenburgi választófejedelem. Több fronton is támadás indult az Oszmán Birodalom ellen, 1686-ban felszabadították Budát, és ismét kellemes meglepetés: hiába kérték a törökök, Bécs ezek után sem akart senki kényelmes békét kötni, a következő évben Lotharingiai Károly, Savoyai Jenő és Miksa Emánuel vezette.

Buda ostroma/Wikipedia

Fordított Mohács

Kara Musztafa utódja, Szulejmán nagyvezír Eszék mellett táboroztatta 60 ezer fős hadát, a Dráva bal partján az 50 ezres keresztény sereg sorakozott fel. Közöttük pedig a folyó és az azt övező járhatatlan, mocsaras terület, amelyen csak egyetlen, nyolc kilométer hosszú hídon lehetett átjutni. Egyik fél sem vállalta így a támadást.

Végül Savolyai Jenő javaslatára 1687. augusztus 12-én Lotharingiai Károly visszavonulást színlelt Siklós irányába, hogy átcsalja a törököt a Dráván. A csel bejött, Szulejmán nyolcezer szpáhit küldött át a hídon a keresztények bal szárnyára, amely nem messze állt az 1526-os mohácsi csata helyszínétől.

A szárnyat vezető Miksa Emánuel visszaverte a rohamot, Lotharingiai Károly visszafordult, és Savoyai Jenő gyalogosai is a folyón már átkelt török hadra vetették magukat. A török katonaság futásnak eredt, rengetegen vesztették életüket a Karasica patak mocsaraiban és a Drávában. Megrendítő vereség volt ez, a keresztények vesztesége pár száz fő volt, míg a másik oldalon tízezrek maradtak a csatatéren.

A győzelem tökéletes ellentétpárja lett a több mint másfél évszázaddal korábban szinte ugyanott elszenvedett magyar vereségnek, ezért nevezzük a nagyharsányi ütközetet második mohácsi csatának. A visszavágót mi nyertük.

Messze volt még a vége

A keresztény vezérek előtt megnyílt az út Magyarország kulcsa, Nándorfehérvár felszabadítására, ám egymás közti vitáik miatt ezt nem használták ki, viszont ezzel a lendülettel felszabadították Szlavónia nagy részét és év végére Eger várát is.

IV. Mehmed birodalma pedig csaknem összeomlott: a nagyharsányi szégyen miatt lázadás tört ki, a szultánt megfosztották trónjától, hosszan tartó káosz vette kezdetét. De a roppant birodalom még korántsem ereszkedett térdre, sőt: Magyarország csak 1699-ben, a karlócai békével szabadult az iga alól.

Illusztráció: Wikipedia

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's Bence Banhidi (C) vies with Denmark's Rasmus Lauge Schmidt (2ndL) during the IHF Men's World Championship 2019 Group II handball match between Denmark and Hungary at the Jyske Bank Boxen arena in Herning on January 19, 2019. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.