Tudomány
Machu Picchu, Peru

Ügyesebbek voltak a koponyaműtésben az inkák, mint a 19. századi orvosok

24.hu
24.hu

2018. 06. 11. 16:31

Egy új kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen arányban élték túl a páciensek a koponyán elvégzett beavatkozásokat a különböző kultúrákban. Az eredmények alapján az ősi Peruban jobban értettek koponyaműtétekhez, mint az amerikai polgárháború alatt.
Korábban a témában:

A koponyalékelést, azaz trepanációt évezredek óta ismeri az emberiség. Az eljárást a világ számos civilizációja alkalmazta a honfoglaló magyaroktól kezdve egészen a 17. századi európaiakig. A történelem során az egyes népcsoportok más-más módszerekkel és céllal ütöttek léket a koponyán.

Bár a rendkívül komoly beavatkozások során gyakran a koponya egy jelentős részét eltávolították, a trepanációt bizonyos esetekben mégis túlélték. A régészek már több olyan koponyát is azonosítottak, amelyek a gyógyulás jeleit hordozzák magukon.

Inka sebészek

Egy új vizsgálat szerint az inkák igen ügyesek voltak a koponyalékelésben – írja az IFLScience. Az adatok alapján az ősi perui népcsoportnál a beavatkozást nagyobb arányban élték túl az alanyok, mint az amerikai polgárháborús katonák a koponyaműtéteket.

David S. Kushner, a Miami Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint még sok a kérdés az inkák módszerével és a trepanáción átesett személyekkel kapcsolatban. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a beavatkozás a dél-amerikai népcsoportnál sikeresebb volt, mint a 19. század közepén.

Az inka időkben a halálozási arány 17 és 25 százalék között volt, a polgárháború alatt pedig 46 és 56 között. Ez hatalmas különbség

– nyilatkozta Kushner. A kutató hozzátette, a kérdés az, hogy hogyan is lehettek ilyen ügyesek a perui orvosok.

Bár az 1860-as években a szakértők jobban felszereltek, tanultabbak és képzettebbek voltak, az inkák így is hatékonyabban végezték el a koponyaműtéteket.

Ennek egyik oka a higiénia lehet.

A polgárháború alatt a sebészek nem fektettek túl nagy hangsúlyt a tisztaságra: gyakran sterilizálatlan eszközökkel vagy puszta kézzel hajtottak végre operációkat. Egy koponyaműtét során például nagy valószínűséggel ujjaikkal tapogatták ki a sebben található csonttöredékeket.

Írásos feljegyzések hiányában nem tudni, hogy az inkák hogyan kerülték el a fertőzéseket. A koponyalékelések gyakorisága ugyanakkor azt mutatja, hogy a korabeli orvosok értettek az érzéstelenítéshez, és nem lehetetlen, hogy több gyógynövényt is felhasználtak operációik alatt.

Egy másik magyarázat a gyakorlat: a perui leletek azt sugallják, hogy az inka sebészek akár több száz trepanációt is végrehajthattak karrierjük során.

Bár az inkáknál tapasztalt túlélési arányok lenyűgözőek, szerencsére napjainkra az orvostudomány még fejlettebbé vált.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

2018.12.07. Semmelweis Budapest Award.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.