Szerencsére napjainkban nem fenyeget nukleáris háború, sok szakértő szerint ugyanakkor érdemes résen lenni, és felkészülni egy esetleges támadásra. Az elmúlt években több olyan tanulmány is megjelent, amelyek egy lehetséges nukleáris detonáció hatásait mérték fel. Sőt, 2010-ben egy jelentésben az amerikai kormány is ismertette, hogy miként élhetnek túl az állampolgárok egy efféle támadást.
NEM MINDEGY, MILYEN ROBBANÁSRÓL VAN SZÓ
Egy nukleáris robbanás hatása számos tényezőtől függ, kezdve a használt fegyver típusától egészen az aktuális időjárásig. Az első és legfontosabb faktor a bevetett eszköz típusa. Bár a fegyvereket érdemes működésük alapján is megkülönböztetni, hatóerejük szerint két nagyobb csoportba szokták sorolni őket: a gyengébb harcászati, illetve a jóval erősebb hadászati fegyverek típusába.
A legtöbb fegyver hatóereje 10-100 kilotonna között mozog. A hirosimai bomba például 15 kilotonnás volt, a valaha tesztelt legnagyobb fegyver, a Cár-bomba viszont 50 megatonnás.
A detonációnál egy másik fontos tényező a robbanás magassága. Beszélhetünk légköri, földfelszíni, föld alatti és magaslégköri detonációról. A robbantás magassága sokban befolyásolja a fegyver hatását: egy magaslégköri támadás például inkább a kommunikációs eszközök megbénítására alkalmas, egy légköri detonáció viszont már kisebb fegyver esetén is súlyos sérüléseket okozhat a talajon.
A bevetett eszközön és a robbantás magasságán kívül rengeteg egyéb tényező befolyásolhatja a detonáció következményeit, így a célpont domborzata, beépítettsége, vagy éppen az aktuális időjárás.
ELKÉPESZTŐ PUSZTÍTÁS
Egy robbantás három fontosabb hatással jár: lökéshullámmal, elektromágneses impulzussal – például hősugárzással –, illetve radioaktív sugárzással. A detonáció következményeinek mértéke nagyban függ a robbantás körülményeitől, ezért nem egyszerű általánosságban beszélni.
Egy ilyen fegyver közvetlenül a bevetése után olyan fényhatást idéz elő, amelyet akár 21 kilométeres távolságból is érzékelhetnek. Az erős fényjelenség néhány percig tartó átmeneti vakságot idéz elő.
Maga a tűzlabda 1,6 kilométer átmérőjű, a lökéshullám pedig 4,58 kilométeres sugarú körben okozhat súlyos károkat: a felszabaduló energia egész épületeket képes romba dönteni. A legnagyobb problémát közvetlenül a detonáció után a hőenergia idézi elő, amely az epicentrum közelében szinte mindent eltüntet, 10,7 kilométeres sugárban pedig harmadfokú égési sérüléseket okoz. Igaz, a robbanás miatt az epicentrumtól akár 19 kilométerrel is kialakulhatnak elsőfokú égési sérüléseket.
Egy 1986-os tanulmány szerint egy ilyen fegyver
A detonáció után egy 190 méter átmérőjű kráter maradna a robbantás helyén.
ROMÁNIÁBAN IS ÉRZÉKELNÉK
Bár a fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy aki magát a detonációt képes átvészelni, az mindent túlél, a valódi pusztítás csak a robbanás után kezdődik meg. A támadás egyik leghosszabban tartó és legveszélyesebb hatása ugyanis a radioaktív sugárzásban rejlik.
Ha az ember valamilyen csoda folytán túléli a detonációt – ami egyébként egyáltalán nem lehetetlen, gondoljunk csak a hirosimai és nagaszaki támadást átvészelő hibakusákra –, még mindig meg kell küzdenie a sugárzással és az úgynevezett radioaktív kihullással (nuclear fallout).
A jelenség nemcsak a detonáció közvetlen környezetét, hanem a távolabbi régiókat is érinti. Egy 1 megatonnás fegyver felrobbanása után 24 kilométer per órás széllel a detonációval felszabaduló apró részecskék akár 380 kilométeres távolságba is eljuthatnak.
Egy budapesti támadást követően a szokásos északnyugati szél mellett a radioaktív kihullás
A kihullás esetében szintén a megfelelő óvóhely a legfontosabb. Egy átlagos lakóház például nem nyújthat megfelelő védelmet, egy vastag, betonfalú mélygarázsban viszont már egészen biztosan megmenekülhetnének a robbanás túlélői. Ha az embert éri némi radioaktív kihullás, a ruháját tanácsos levetnie. Az öltözék ugyanis képes magába szívni a veszélyes anyagokat.
Amennyiben a túlélőnek sikerült megfelelő helyre visszahúzódnia, akár napokat is érdemes eltöltenie a biztonságos menedékben. Ha viszont a robbanás pillanatában az ember nincs kellően védett objektumban, a detonáció után nagyjából egy órával fel kell kerekednie, hogy elzártabb helyet találjon.
Bár a robbanást követően nem jelennének meg a támadás helyszínén a Fallout-szériából ismerős mutánsok, a sugárzás miatt az érintett térséget egy jó darabig biztosan nem ajánlott felkeresni.
(Via: Science Alert, Business Insider, IFLScience, NUKEMAP by Alex Wellerstein, kiemelt kép: Thinkstock)
