Tudomány az élet nagy kérdései
Nuclear Explosion and waves in sky

Mit kell tenni egy nukleáris támadás esetén?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 06. 02. 18:30

A hidegháborús évek nagyhatalmi rivalizálása rég elmúlt, és az észak-koreai fenyegetés is enyhülni látszik. Ennek ellenére néhányan napjainkban is tartanak egy lehetséges nukleáris támadástól. Bár hazánkat szerencsére nem fenyegeti efféle veszély, félelmetes belegondolni, hogy milyen pusztítást okozna egy Magyarországra irányított nukleáris fegyver.
Korábban a témában:

Szerencsére napjainkban nem fenyeget nukleáris háború, sok szakértő szerint ugyanakkor érdemes résen lenni, és felkészülni egy esetleges támadásra. Az elmúlt években több olyan tanulmány is megjelent, amelyek egy lehetséges nukleáris detonáció hatásait mérték fel. Sőt, 2010-ben egy jelentésben az amerikai kormány is ismertette, hogy miként élhetnek túl az állampolgárok egy efféle támadást.

NEM MINDEGY, MILYEN ROBBANÁSRÓL VAN SZÓ

Egy nukleáris robbanás hatása számos tényezőtől függ, kezdve a használt fegyver típusától egészen az aktuális időjárásig. Az első és legfontosabb faktor a bevetett eszköz típusa. Bár a fegyvereket érdemes működésük alapján is megkülönböztetni, hatóerejük szerint két nagyobb csoportba szokták sorolni őket: a gyengébb harcászati, illetve a jóval erősebb hadászati fegyverek típusába.

Egy nukleáris eszköz erejét a vele azonos energiájú TNT tömegével jellemzik.

A legtöbb fegyver hatóereje 10-100 kilotonna között mozog. A hirosimai bomba például 15 kilotonnás volt, a valaha tesztelt legnagyobb fegyver, a Cár-bomba viszont 50 megatonnás.

Titan missle warhead
Titan II interkontinentális ballisztikus rakéta (kép: Thinkstock)

A detonációnál egy másik fontos tényező a robbanás magassága. Beszélhetünk légköri, földfelszíni, föld alatti és magaslégköri detonációról. A robbantás magassága sokban befolyásolja a fegyver hatását: egy magaslégköri támadás például inkább a kommunikációs eszközök megbénítására alkalmas, egy légköri detonáció viszont már kisebb fegyver esetén is súlyos sérüléseket okozhat a talajon.

A bevetett eszközön és a robbantás magasságán kívül rengeteg egyéb tényező befolyásolhatja a detonáció következményeit, így a célpont domborzata, beépítettsége, vagy éppen az aktuális időjárás.

ELKÉPESZTŐ PUSZTÍTÁS

Egy robbantás három fontosabb hatással jár: lökéshullámmal, elektromágneses impulzussal – például hősugárzással –, illetve radioaktív sugárzással. A detonáció következményeinek mértéke nagyban függ a robbantás körülményeitől, ezért nem egyszerű általánosságban beszélni.

Az egyszerűség kedvéért számoljunk egy 1 megatonnás, nappal, felszínen felrobbantott bombával.

Egy ilyen fegyver közvetlenül a bevetése után olyan fényhatást idéz elő, amelyet akár 21 kilométeres távolságból is érzékelhetnek. Az erős fényjelenség néhány percig tartó átmeneti vakságot idéz elő.

Maga a tűzlabda 1,6 kilométer átmérőjű, a lökéshullám pedig 4,58 kilométeres sugarú körben okozhat súlyos károkat: a felszabaduló energia egész épületeket képes romba dönteni. A legnagyobb problémát közvetlenül a detonáció után a hőenergia idézi elő, amely az epicentrum közelében szinte mindent eltüntet, 10,7 kilométeres sugárban pedig harmadfokú égési sérüléseket okoz. Igaz, a robbanás miatt az epicentrumtól akár 19 kilométerrel is kialakulhatnak elsőfokú égési sérüléseket.

Egy 1986-os tanulmány szerint egy ilyen fegyver

nagyjából 4 kilométeres sugárban pusztítana el minden életet.

A detonáció után egy 190 méter átmérőjű kráter maradna a robbantás helyén.

Elbújni egy nukleáris támadás elől

Egy nukleáris támadást gyakorlatilag csak a szerencsének köszönhetően lehet átvészelni, ugyanakkor jelentősen növeli az esélyeket, ha az ember a föld alá, megfelelően védett objektumba vonul vissza. Budapesten a metróhálózatban például nagyobb valószínűséggel lehetne megmenekülni, de a városban van valódi atombunker is, amelyet kifejezetten védelmi célra alakítottak ki. Ez az úgynevezett F-4 objektum vagy Rákosi-bunker, amelyet az 1970-es években kötöttek össze a 2-es metróval. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmben látható hűtőszekrényes megoldás természetesen semmilyen körülmények közt nem segítene.

ROMÁNIÁBAN IS ÉRZÉKELNÉK

Bár a fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy aki magát a detonációt képes átvészelni, az mindent túlél, a valódi pusztítás csak a robbanás után kezdődik meg. A támadás egyik leghosszabban tartó és legveszélyesebb hatása ugyanis a radioaktív sugárzásban rejlik.

Ha az ember valamilyen csoda folytán túléli a detonációt – ami egyébként egyáltalán nem lehetetlen, gondoljunk csak a hirosimai és nagaszaki támadást átvészelő hibakusákra –, még mindig meg kell küzdenie a sugárzással és az úgynevezett radioaktív kihullással (nuclear fallout).

A jelenség nemcsak a detonáció közvetlen környezetét, hanem a távolabbi régiókat is érinti. Egy 1 megatonnás fegyver felrobbanása után 24 kilométer per órás széllel a detonációval felszabaduló apró részecskék akár 380 kilométeres távolságba is eljuthatnak.

Egy budapesti támadást követően a szokásos északnyugati szél mellett a radioaktív kihullás még Szentes környékén is súlyos hatásokkal járna, sőt, a sugárzó részecskék még Romániában, Lugos környékén is mérhetőek lennének.

A kihullás esetében szintén a megfelelő óvóhely a legfontosabb. Egy átlagos lakóház például nem nyújthat megfelelő védelmet, egy vastag, betonfalú mélygarázsban viszont már egészen biztosan megmenekülhetnének a robbanás túlélői. Ha az embert éri némi radioaktív kihullás, a ruháját tanácsos levetnie. Az öltözék ugyanis képes magába szívni a veszélyes anyagokat.

Vault Boy (forrás: Bethesda Softworks)

Amennyiben a túlélőnek sikerült megfelelő helyre visszahúzódnia, akár napokat is érdemes eltöltenie a biztonságos menedékben. Ha viszont a robbanás pillanatában az ember nincs kellően védett objektumban, a detonáció után nagyjából egy órával fel kell kerekednie, hogy elzártabb helyet találjon.

Bár a robbanást követően nem jelennének meg a támadás helyszínén a Fallout-szériából ismerős mutánsok, a sugárzás miatt az érintett térséget egy jó darabig biztosan nem ajánlott felkeresni.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Via: Science Alert, Business Insider, IFLScienceNUKEMAP by Alex Wellerstein, kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

US President Donald Trump speaks during a bilateral meeting with South Korean President Moon Jae-in in New York on September 24, 2018, a day before the start of the General Debate of the 73rd session of the General Assembly.   / AFP PHOTO / Nicholas Kamm
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.