Tudomány
Infant babies lying together atop sheet

Budapest a babák fővárosa

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 02. 26. 18:38

A magyar főváros élen jár babakutatásban, és kiderült: a kicsik értelmileg és érzelmileg is sokkal fejlettebbek, mint eddig hittük. Babakutató laborok bemutatkozóján jártunk.
Korábban a témában:

Hogyan vélekednek az egészen picik a világról? Mi alapján alkotnak véleményt, hogyan értékelik az információkat és miként tanulnak? A középkorban kis felnőttként kezelték a gyerekeket, de néhány évtizede is úgy gondoltuk, értelmi fejlődésük 2-3 évesen kezdődik. Annak bizonyítására, hogy még ez utóbbi is mekkora tévedés, Budapest a legjobb helyszín:

Fővárosunk a babakutatás központja, keresve is nehezen találunk a földön még egy várost, ahol ennyi világszinten működő babakutató labor működne, mint itt

– hangzott el a CEU-n rendezett konferencián, ahol négy fejlődéskutató műhely, közkedveltebb nevén babalabor mutatkozott be. Az előadásokat interaktív kiállítás színezte, a kutatási eredményekre támaszkodva pedig a tudósok egészen meglepő állításokat fogalmaztak meg:

  • A babák három hónaposan felfogják, ha valaki valakivel jót vagy rosszat tesz, és előbbit kedvelik.
  • Hat-hét hónaposan már észreveszik, ha valaki valamit rosszul tud, azaz gondolkodásukban megjelenik egy másik személy szempontja.
  • „Komolyabban” veszik azt az információt, amit anyanyelvükön osztanak meg velük.
  • Születésüktől fogva érzik, értékelik a ritmust.
  • Előnyben részesítik a tanított információt a hatékonyságnál.
  • A családi kutya tényleg egy szőrös gyerek.

A teljességre nem törekedhetünk, de igyekszünk bemutatni a legérdekesebb eredményeket.

Ahogy tanulta, úgy alkalmazza

Forgács Bálint, az ELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszék Babalaborának kutatója arról beszélt, a kicsik érzelmileg és értelmileg is sokkal fejlettebbek, mint eddig hittük: „elméleteket” gyártanak, már fél évesen el tudnak vonatkoztatni saját személyüktől, és el tudják dönteni, számukra mi a hasznos és releváns információ. Elmélet helyett két érdekes kísérlet bemutatásával bizonyítjuk.

Legyen részese a tudománynak

A kutatás folyamatos, a műhelyek várják a legkülönbözőbb korú babákat, akiknek az egész játék, szüleiknek pedig érdekes élmény. Alább a különböző csoportok nevére kattintva talál bővebb információt és a jelentkezés menetét.

Az egyikben adott volt egy doboz, amibe a felnőtt egy eszközzel (például színes pálcával) belenyúl, kipiszkál belőle valamit, közben anyanyelvén, a jól ismert, eltúlzott dajkanyelven magyarázza a kicsinek, mit is tesz. Ugyanez történik egy másik csoportban is, ám a verbális információ ott valamilyen idegen nyelven érkezik. Utána a babák következnek. Megkapják a felnőtt által használt eszköz pontos mását, ám olyan nagy méretben, amivel a feladatot már képtelenség végrehajtani, és egy másik tárgyat, ami erre alkalmas volt ugyan, de a kicsi előtt ismeretlen.

Fotó: CEU

Azok a babák, akikkel anyanyelvükön kommunikáltak, előbbivel próbálkoztak, fontos információnak értékelték az eszköz kiválasztását: „akkor is ezzel kell csinálni, ha ezt mutatták”. A másik csoportnak ez nem volt fontos, ők a funkcionálisan megfelelő eszközt használták. Miért? Nyilván nem ilyen tudatosan, de az anyanyelvi kommentár miatt fogadták el az információt kulturálisan hasznosnak és relevánsnak.

Preferálják a jó cselekedetet

A másik kísérletben tárgyakat mutattak nekik, azokat megnevezték és agyi elektromosságuk mérésével követték, hogyan reagálnak. Ha labdát láttak és hallottak, rendben volt a világ folyása, ám ha a labdára mondjuk kisautót mondott a felnőtt, agyhullámaikban mérhető volt, hogy észrevették az ellentmondást és meglepődtek rajta. Ami viszont számunkra meglepő: ugyanilyen meglepettséget mértek, amikor egy felnőtt eljátszotta, hogy nem látja a tárgyat és valami teljesen másnak hiszi. Magyarán 14 hónapos korban „kiszúrják”, ha a másik félreért valamit.

Granada, Andalusia, Spain
Fotó: Thinkstock

Határozott elképzeléseik vannak arról is, mi a helyes és mi nem. Egy képernyőn borzasztó egyszerű grafikával egy sárga „szmájli” próbált feljutni a meredek hegyre. Egyszer szemből jelent meg a kék négyzet és hátráltatta, visszanyomta, míg máskor a piros háromszög bukkant fel hátulról, ő viszont megtolta, segítette. Szemkövető módszerrel már három hónapos korban kimutatható, hogy

a „jófiút” preferálták, a 6-7 hónapos babák pedig, amikor utána nagy műanyag játékként is megkapták a formákat, egyértelműen a pozitív szereplővel akartak játszani.

Ez már a Közép-Európai Egyetem kutatása volt, Marno Hanna, a CEU Fejlődéslélektani Kutatócsoportjának tagja arról beszélt, hogyan gondolkodnak a babák. A szakemberek többek között arra voltak kíváncsiak, a tanultak alapján hoznak döntést vagy hatékonyságra törekszenek – erre szolgál az úgynevezett bimbam vizsgálat.

Amit tanult, az a fontos

Egy dobozról van szó, rajta világító kék és piros gomb, vele szemben alig másfél éves apróság édesanyja ölében. Bejön a moderátor, dajkanyelven magyarázva a babának megnyomja lassan egymás után háromszor a kék gombot, ami egy alkalommal bimbammol. Utána egy másik személy lép be, némán megnyomja a pirosat, ez háromból kétszer adja a gyerek számára érdekes hangot.

Utána a baba jön: többségük a kevésbé hatékony kék gombot nyomták le elsőként, mert ezt „tanulták”. Ellenben ha egyig segítő sem kommunikált, hanem csak fentiek szerint nyomkodták a gombokat, a legtöbb gyerek a hatékonyabb, piros gombot választotta.

Mindez összefügg az ELTE említett eredményeivel:

hatékonyabbak voltak azok, akik nem tanulták – jegyezte meg Marno Hanna és kiemelte, mindebből az is látszik, maga a tanítás mennyire kétélű fegyver lehet.

Érzik az ütemet

Az MTA TTK Hang- és Beszédészlelési kutatócsoportja elsősorban újszülöttekkel foglalkozik, azt vizsgálják, közvetlenül születésük után milyen agyi feldolgozási képességekkel rendelkeznek a babák, hogyan értelmezik, tanulják a világot. Háden Gábor beszélt a legfrissebb kutatásról, azaz hogy az ütemérzék velünk született képesség-e?

Lejátszottak nekik egy hangsort úgy, hogy egyszer hangsúlyos, aztán kevésbé hangsúlyos pozíciókat hagytak ki belőle. Agyi aktivitásukat mérve kiderült, észreveszik, ha változás történt az ütemben.

Funny girl and a boy dancing near the gramophone. Music on old gramophone. Little dancers.
Fotó: Thinkstock

Ebből a tudomány profitál, de egy másik, a nyelvfejlődés előrejelzésére szolgáló követéses vizsgálat például komoly gyakorlati hasznot eredményez például az autizmus vagy figyelemzavar mielőbbi kiszűréséhez. Minél előbb kiderül a probléma, annál korábban és hatékonyabban lehet beavatkozni.

Gének és környezet

Lakatos Krisztina, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének kutatója a temperamentum és genetika kapcsolatát vizsgálja, a babák laboratóriumban mért viselkedésének genetikai hátteréről beszélt.

Laikusként könnyű ezt úgy elképzelni, hogy egyszerű vizsgálattal születés után megtudhatjuk, gyermekünk mennyire lesz nyugodt, izgő-mozgó, hisztis, sírós vagy akár barátságos. Persze nem.

Valószínűségekről van szó, egy-egy gén a viselkedés változatosságának maximum 1-2 százalékát magyarázhatja. Több száz gén együttes hatását megbonyolítva a környezet számtalan változójával nem lehet pontos egyéni előrejelzést készíteni

– mondta a 24.hu-nak Lakatos Krisztina, hozzátéve: a kutatás elméleti haszna a fejlődésre befolyással bíró tényezők megértése, amelyeket később gyakorlati tudássá formálhatunk.

Szőrös gyerekek

Kis Anna, az MTA Babaakadémiájának kutatója a gyerek és a kutya összehasonlításáról beszélt. Hogy kerül a képbe a „szőrös gyerek”? A tudomány régóta vizsgálja, mi az, ami az emberben egyedi, és ehhez rendre legközelebbi rokonainkhoz, a főemlősökhöz nyúl vissza. A kutyákkal folytatott munka viszont egy olyan állattal hasonlíthat össze minket, amellyel ugyanazon környezeti kihívásokkal kell megküzdenünk, vagy mondjuk úgy: ugyanazon ökológiai fülkében élünk.

Kötődés szempontjából számos hasonlóságot lehet megfigyelni a gyerek és a kutya viselkedésében, játékában szülei/gazdája társaságában, új közegben, idegennel illetve idegen jelenlétében. Sőt. Farkasokkal is elvégeztek hasonló teszteket és arra jutottak: sok esetben a kutya kötődési viselkedése a gyerekével mutat párhuzamot, és nem a farkaséval.

A kutya-gazda kapcsolat az anya-gyermek viszonnyal mutat egyezést azzal a nagy különbséggel, hogy ebeknél ez felnőtt korban is kialakítható.

A kutató azonban figyelmeztet: óvatosan kell bánni a kijelentésekkel, mert a hasonlóságok igen felszínesek, a mélyben rengeteg a különbség húzódik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.