Maga a hír úgy szól, hogy az Európai Unió 2021-re kitiltja a bioüzemanyagok engedélyezett összetevői közül a pálmaolajat, sőt komoly politikai erők támogatják a teljes felhasználási tilalmat. Jókora pofon ez az export 90 százalékát adó Indonéziának és Malajziának tekintve, hogy az EU volt a második legnagyobb felvevőpiac, és a pálmaolaj ma már a bioüzemanyagok 45 százalékát adja.
Az unió környezetvédelmi megfontolásokkal indokolja a döntést, a fő vesztesek „mezőgazdasági apartheidet”, irigységet és rasszizmust emlegetnek, a laikus pedig csak kapkodja a fejét:
Az elején érdemes leszögezni, nem az olajpálmával és a belőle készült pálmaolajjal van baj, hanem azzal a kizárólag profitorientált, elképesztő méretű területeket érintő gazdálkodással, amely a katasztrofális környezetpusztítás mellett komoly emberi jogi kérdéseket is felvet.
Kiválóan termő, sokoldalúan felhasználható növény
A WWF számos civil- és környezetvédelmi szervezettel, szakmai tömörüléssel karöltve több mint másfél évtizede küzd a pálmaolaj fenntartható előállításáért. A probléma hátteréről Antal Alexát, a WWF Magyarország szakértőjét, kommunikációs vezetőjét kérdeztük.
Az olajpálma eredetileg Délnyugat-Afrikából származik, innen jutott el először Délkelet-Ázsiába, és lett része ott is az őslakosok életének: a termésének húsából nyert olajat helyi szinten sütésre-főzésre is felhasználták. Napjainkra azonban az ipar is felismerte a növény számos értékét, a katasztrofálisnak nevezhető jelenlegi helyzet a XX. század utolsó évtizedeiben kezdett kialakulni, amikor robbanás szerűen megnőtt a pálmaültetvények száma és kiterjedése.
Az olajpálma minden más olajmagvak és olajos növények közül a legnagyobb hozammal rendelkezik hektáronként, és csak Ázsia, Afrika és Amerika trópusi területein él meg. Felhasználása sokoldalú, a biodízeltől a kozmetikai termékeken, tisztítószereken keresztül a félkész ételekig
– mondja a 24.hu-nak Antal Alexa.
Pálmasivatagok
Ennek eredményeként ma már Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában is magyar megyényi, fél országnyi területeken létesítettek pálmaültetvényeket az esőerdők helyén, és a becslések szerint 2020-ra a világ pálmaolaj iránti igénye megduplázódhat.
Hatalmas méretű monokultúrákról van szó, az ültetvényeken más növénynek, állatnak nincs helye.
Innentől kezdve érthetővé válik a kibontakozó ökológiai katasztrófa:
- Életterük megszűnése miatt pusztulnak a növények és állatok, olyan ikonikus fajok kerülnek végveszélybe, mint az orangután, a tigris, az ázsiai elefánt.
- Az esőerdők eszetlen pusztítása erősíti a klímaváltozás hatásait, ami megfordítva érthetőbb: az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százaléka az erdőirtásra vezethető vissza.
- Az ültetvények terjeszkedése jelentősen sérti a helyi közösségek érdekeit, jogait, a földeken embertelen körülmények közt, állandó életveszélyben folyik a munka.
Ember és állat értelmetlen harca
Az állatokat nem csak élőhelyük megszűnése, felszabdalása veszélyezteti, hanem az emberek is. Miután természetes táplálékforrásuk megszűnt vagy elérhetetlenné vált, elefántok, orangutánok és számos egyéb növényevő rendszeresen dézsmálja a pálmaolaj termését.
Távoltartásuk a munkások feladata, éhbérért dolgozó, kihasznált embereké, képzelhetjük milyen finom módszereket alkalmaznak: ember és állat összecsapása rendre az állat halálával végződik.
De nem csak a természet kap mély sebeket:
Igen nagy a feketemunka aránya, az embereket fillérekért dolgoztatják, és a veszélyforrásokból sincs hiány. Az ültetvényeket elszaporodott patkányok fertőzésveszélyt jelentenek, a velük táplálkozó kígyók pedig további fenyegetést jelentenek a munkások számára
– sorolja a WWF szakértője.
Rajtunk múlik
Mit tehetünk? Globálisan nagyjából azt, mint az EU a biodízellel, de nyilvánvalóan nem a bojkott a legjobb megoldás. A jó hír, hogy folynak már tárgyalások az érintett kormányokkal és óriáscégekkel a fenntartható pálmaolaj-termelésről, remélhetőleg beindul valamiféle önszabályozás. Lényeges a szemléletformálás, hiszen a gazdaság szereplői a fogyasztó üzeneteit lesik.
Nagyon fontos, hogy az emberek inkább válasszanak olyan terméket, amely nem tartalmaz pálmaolajat, vagy fenntartható ültetvényről származó, tanúsítvánnyal (RSPO) rendelkező nyersanyagot adtak hozzá: egyszerűen meg kell nézni a csomagoláson az összetevőknél.
(Kiemelt kép: Then Chih Wey / NurPhoto)
