Tudomány

Gyanús módon tűnnek el a lány babák

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 02. 11. 20:00

A természet mindkét nemnek egyenlő esélyt kínál, születéskor mégis a fiúk, felnőttként pedig a nők vannak többségben. Azokban az országokban, ahol a másodiknak vagy harmadiknak születő gyerekek között jóval több a fiú, mint a lány, ott feltételezhetően nagyon ijesztő dolgok állnak a háttérben.
Korábban a témában:

Baráti kör, sörözés, így negyven körül már magától terelődik a téma gyerekekre. Van jó pár a társaságban, meg is köszöntöttük őket együtt és külön-külön, ahogy az illem megkívánta, de csak most állt össze a kép: a „legfrissebb” babák mind lányok. Ötből öt.

Több kisfiú, de kevesebb férfi

Köztudott, hogy világszerte nagyobb a nők aránya, kocsmában pedig nyilvánvalóan mindenki értőn áll a kérdéshez, repkednek is a sebtiben alkotott elméletek, de megoldás nincs. Aztán az érdeklődés is elfogy, jön más téma.

Másnap viszont egy gyors guglizás és az internet szemetének átfutása után két, látszólag ellentmondó adat bukkan elő: 2016-ban a magyar népesség 52,3 százalékát alkották nők, viszont az újszülöttek 51,3 százaléka fiú volt – itt a grafikonra kell vinni az egeret, fel-le mozgatva korosztály szerint látjuk a nemek megoszlását a jobb felső sarokban. Ez persze csak egy év statisztikája, de a világ legtöbb társadalmában hosszabb távon is igaz: 100 lány születésére 105-107 fiú jut.

 

Two month old twin baby sister and brother sleeping on tiny, inflatable, pink and blue swim rings. They are wearing crocheted swimsuits and sunglasses.
Fotó: Thinkstock

Eleve téves volt a kocsmabiológusok kiindulópontja, mintáink pedig túl szűk körből származtak, még mindig csaknem pontosan 50-50 százalék a két nem születési esélye. A részletek viszont roppant érdekesek, ehhez pedig már Dr. Pásztor Erzsébet evolúcióbiológus, az ELTE TTK Genetika Tanszék adjunktusának segítségét kértük.

Általános iskola, de mindenképpen azzal kell kezdeni, hogy a gyerek neme egyetlen kromoszómapár egyetlen tagján múlik. Egy nő minden petesejtje X ivari kromoszómát tartalmaz, míg a hímivarsejt vagy X-et, vagy Y-t Ha előbbi termékenyíti meg a petesejtet, lány gyermek fog születni (XX), ha utóbbi, akkor fiú (XY).

Az ember neme tehát a fogantatás pillanatában eldől, és kimondhatjuk azt is: a férfin múlik. Ennek ismeretében lehet, VIII. Henrik átgondolta volna válásait, ma nem létezne anglikán egyház és talán kontinensünk történelme is másként alakul – de térjünk is vissza gyorsan a tényekhez.

Tudjuk, hogy mindig 50-50 százalék az X és az Y nemi kromoszómát hordozó hímivarsejtek aránya, és ez nemcsak az emberre, hanem általában is igaz minden ivarosan szaporodó magasabbrendű állatra. Ezek alapján pedig születéskor a nemek arányának is meg kellene egyezniük

– mondja a 24.hu-nak Pásztor Erzsébet.

Folyamatosan változó arány már az anyaméhben

De nem így van. Régebben felfedezték már, hogy rendre kicsit több fiú születik: 100 szülésből 51-52, a legfrissebb adatok szerint az USA-ban jelenleg 51,4, azaz 100 lányra 105 fiú születés jut.

Korábban azt gondolták, hogy hogy az Y kromoszómát hordozó ivarsejtek picit ügyesebbek, gyorsabbak és ezért némileg több fiú embrió keletkezik, mint lány. Az evolúcióbiológusok szerint ugyanis a természetes szelekció állatja be a születéskori ivararányt. Amelyik nemből kevesebb van, az az értékesebb, ezért a ritkább nem arányát növelő öröklődő változatok, mutációk, vannak mindig előnyben.

Adorable baby sleeping in blue bassinet with canopy at night. Little boy in pajamas taking a nap in dark room with crib, lamp and toy bear. Bed time for kids. Bedroom and nursery interior.
Fotó: Thinkstock

Mivel a fiúk és a férfiak halandósága minden életkorban magasabb, mint a nőké, e hipotézis alapján azt várták, hogy a fogantatásnál több fiú embrió keletkezik, így biztosítva, hogy a szaporodóképes életkorokban 1:1 legyen az ivararány. Ezért aztán nagy volt a meglepetés, amikor az egyik legrangosabb szakfolyóiratban megjelent, 2015-ös amerikai kutatási eredmények kimutatták, hogy ez nincs így.

Nem megyünk bele a vizsgálat és az adatgyűjtés részleteibe, elég most annyi, hogy a kutatók elképesztő mennyiségű, és sokféle forrásból származó adat feldolgozásával követni tudták a nemi arány változását a terhesség kilenc hónapja folyamán.

Az első 3-6 napban 50-50 százaléknak bizonyult az ivararány, tehát megdőlt az a felvetés, hogy hajszálnyival több fiú embrió keletkezik, mint lány.

Az első két hétben kromoszóma-rendellenességek miatt több fiú embrió pusztul, de a következő négy hónapban a lány magzatok halandósága magasabb. A trend csak a terhesség utolsó 5 hetében fordul meg, amikor újra a fiú magzatok az érzékenyebbek.

Erre az eredményre senki sem számított, Pásztor Erzsébet szerint sok a megválaszolatlan kérdés:

A terhesség különböző periódusaiban váltakozó arányban halnak a fiúk és a lányok, egy ideig jellemzően az egyik, majd a másik mondhatni felváltva, de összességében több lány magzatot veszítünk el. Kaotikusnak tűnő folyamat, amit még nem ismerünk részleteiben.

Születésünk után, az egész élet folyamán a férfiak gyorsabban fogynak, mint a nők. A KSH fent már idézett grafikonján látszik, hogy az arány 47-48 évnél megfordul, és a 90 év felettieknél már 76-24 a nők javára.

Gyanúsan sok a fiú

Ám visszatérve a születésekhez az említett 2015-ös tanulmány 1946-2000 között 51,4 százalékot mutatott ki a fiú újszülöttek javára évenként nagyon minimális eltéréssel. Ez egy olyan erős tény, amit ugyan nem tudunk megmagyarázni, de ha valahol ettől jelentős eltérés mutatkozik, ott joggal feltételezhetünk szándékos beavatkozást a természet rendjébe.

Egy szintén 2015-ben publikált, sok ország adatait feldolgozó cikk az úgynevezett masculinizáció jelenségével foglalkozik. Míg Kínában például 100 lány születésre 116 fiú jut, addig Franciaországban csak 105. Ez a különbség olyan nagy, ami nem magyarázható a mintavételből származó hibával. Tovább vizsgálva az is kiderült, hogy Kinában és egyes ázsiai országokban az újszülöttek közti nemi arány attól függ, hogy hányadik szülöttről van szó.

Cute little Asian 18 months / 1 year old toddler baby boy child sleeping on dad's shoulder, Young father is lulling son at home photo in real life interior, Shallow depth of field, Selective focus
Fotó: Thinkstock

Míg Kínában az elsőszülöttek között 100 lányra 114 fiú születés jut, a másodszülöttek körében ez a szám 130. Örményországban, ahol nem annyira drasztikus a népesedéspolitika, csak a harmadszülöttek körében torzul az arány, de köztük nagyon: 162 fiú csecsemő jut 100 lányra.

A cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy a demográfusok objektív eszközökkel tudják kimutatni a nemi diszkriminációnak ezt a lehető legdurvább formáját. Hogy pontosan mikor történik sok millió lány magzat „eltüntetése” nem tudjuk, csak a jelenségre lehet rámutatni.

Bizonyítékok híján a tudomány ennél többet nem mondhat, de az újságíró szabadabban tud fogalmazni. Mindannyian ismerjük a világunkat évezredekig uraló patriarchális felfogást, amely egyes társadalmakban ma is vezérlő elv, illetve a háttérből is hatással van a közgondolkodásra: a legtöbben fiút szeretnének. Főleg Kínában, ahol ugye az állam erősen forszírozza az egy család, egy gyerek modellt. Ha pedig az első lánynak születik, a másodiknál már érdemes biztosra menni.

Mi fér ebbe bele? Szelektív abortusz, csecsemőgyilkosság? Nem tudjuk, de valaminek lennie kell.

A különböző praktikák ugyanis teljesen hatástalanok, népbutítás minden amit az interneten olvasunk vagy szájhagyomány útján terjesztenek: a leendő szülők sem a peteérés idejének számolgatásával, sem orgazmussal, sem különböző testhelyzetekkel, vitaminokkal, varázsszerekkel, házi praktikákkal nem tudják befolyásolni leendő gyermekük nemét.

Fotó: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.