Tudomány
A highspeed DSLR photo that shows a bechstein?s bat on its acrobatic flight through the black night. The mouth is wide opened using echolocation for orientation.

Hónapokig visszatartják a spermát a denevérek

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 01. 30. 10:45

Ez nem azt jelenti, hogy ők lennének a világ legkitartóbb szeretői, sőt: a nőstények tartalékolják tavaszig. A cinkék is cifrázzák már csajozós dumájukat, ám az állatokat nem zavarja meg olyan könnyen a januári tavasz, mint minket.
Korábban a témában:

Múlt hét elején az ország jó részén még havas volt a táj, majd napok alatt betört a jó idő: hétfőn mindenhol 10-15 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban, és a következő pár nap is 10 Celsius-fok feletti hőmérsékletet ígér. A napsütésben madárfütty kíséri az embert, alkonyatkor pedig cikázó denevérek bukkannak fel a lakótelepeken.

Tavaszi lelkesedésünket viszont leinti a meteorológia, a hét második felében 1-6 fokos maximális hőmérsékletekkel visszatér az ilyenkor szokásos téli időjárás.

Az állatok ugye nem olvasnak időjárás-jelentést, őket a természet figyelmezteti a korai nász veszélyeire

– állítják egybehangzóan a 24.hu által megkeresett szakértők.

Csajoznak a cinkék

Kezdjük a madarakkal. A jól ismert „nyitnikék-nyitnikék” a cinkéktől származik, mondanivalója kettős.

Egyrészt ezzel hívják fel magukra a tojók figyelmét, másrészt értesítik riválisaikat a terület birtokbavételéről. Másként fogalmazva ez a hímek részéről legmenőbbnek tartott csajozós duma, illetve egyfajta szájkarate a keményfiúk között

– tudtuk meg Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjétől.

Nem kell őket félteni, a naptárt ugyan nem ismerik, de nem fognak tömegesen párosodni, fészket rakni, hogy aztán a fiókák éhen haljanak a visszatérő télben.

Dalolásznak, dudorásznak, mint mi

Vonulás idején, de a téli időszakban gyakran hallani énekesmadarainkat nászdalokat vagy az ellenfelek elriasztását célzó „rigmusokat” dalolászni. Nem tudjuk az összes választ arra, pontosan miért teszik ezt. Egyes fajok hímjei a vonulás, telelés során tudottan azért énekelnek, mert így jelölik, védik a táplálkozóterületet, mások talán a tavaszra készülődnek, hangolnak a melegebb, napfényes téli napokon.

Mindenesetre olyan, mint amikor mi a zuhany alatt dudorászunk. Sőt. A mostanihoz hasonló enyhe időszakban bokros terület mellett elsétálva gyakran lehetünk figyelmesek fekete rigók dalára. A nászidőszakban jellemző ritmusokat próbálgatják, de olyan halkan, hogy egy-két méterről hallatszik csak – ebből következően nem fajtársaiknak szánják, hanem tényleg csak a maguk szórakoztatása végett énekelgetnének.

A madarakat nem veri át a hőmérséklet

Visszatérve szűkebben vett témánkhoz, az utóbbi évek, talán évtizedek enyhe telei nyomán egyre több énekesmadár próbálkozik korai költéssel. A szakértő például két éve február 20-án találkozott fészket néhány napja elhagyó feketerigó-fiókával Budapesten.

Ők a kísérletező párok, és olyan komoly vesztenivalójuk – a természet törvényei szerint – nincs is. Ha a tél visszatér, az egész fészekalj elpusztul, de tavasszal a „szokott időben” újra próbálkozhatnak.

Ha marad a meleg, ami nyilván a táplálékforrások miatt fontos, akkor adott évben nyertek egy fészeknyi fiókát, génállományuk továbbörökítésében lekörözték a konkurenciát.

Az átlag viszont nem ez, a madarakat nem veri át az időjárás. Hangoskodnak ilyenkor, meg-meglegyinti őket a szerelem szele, de az idő múlását biológiai órájukon mérik, amit nem befolyásol a meleg.

A napon belüli világos periódus, a nappalok hosszabbodása olyan hormonális változásokat generál, ami valójában elsüti a startpisztolyt a családalapításra. Ha nem is ismerik a mi naptárunkat, a fény és sötétség arányából tökéletesen tudják, mikor van itt az idő

– fogalmaz a szakember.

A denevér alszik. Vagy mégsem?

A hazai denevérekkel egészen más a helyzet. Ők ősztől tavaszig bármikor párosodhatnak, de a fogantatást a nőstény a táplálékban bőséges márciusi-áprilisi időszakra időzíti. A helyzetet pedig csak bonyolítja, hogy a nász történhet mindkét fél beleegyezésével, de a hím a nőstény tudta nélkül is potyázhat.

Étlapjukon repülő rovarok szerepelnek, így kénytelenek a téli táplálékhiányos időszakot hibernált állapotban, laikusként mondjuk úgy: téli álomban tölteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy december elsején lefagyasztják magukat, február végén pedig megszólal a vekker, ám érdemes itt is az elején kezdeni.

Ahány faj és élőhely annyi kisebb-nagyobb eltérés mutatkozik a Magyarországon honos denevérek viselkedésében, nem lehet mind cikkünk témája. Ezért a január végén tömegesen felrepülő állatok kapcsán általánosságban, „a denevérekről” kérdeztük Dr. Görföl Tamás biológust, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjét.

A szex azért mehet

A denevérek tehát jellemzően ősszel párosodnak, majd ahogy a hideg beköszöntével a repülő rovarok ritkulnak és eltűnnek, úgy keresnek maguknak ők is téli szálláshelyet: nagy csoportokban, akár több száz fős kolóniákban húzódnak barlangokba, épületrésekbe, fagytól védett helyekre. Testhőmérsékletük lecsökken, életfunkcióik lassulnak annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb energiát kelljen felhasználniuk.

„Dermedtségük” viszont nem naptári napokra szól, hanem hőmérséklet függvénye:

Melegebb napokon az állatok »magukhoz térnek«, megmozgatják elgémberedett tagjaikat, helyet váltanak vagy akár ki is repülhetnek. Ilyenkor elsősorban vizet keresnek, de néhány denevérfaj télen repülő éjjeli lepkéket és egyéb rovarokat is elkaphat

– mondja a denevérekre specializálódott szakember.

Abaliget, 2018. január 16.
Téli álmot alvó nagy patkósdenevérek (Rhinolophus ferrumequinum) az Abaligeti-barlangban 2018. január 16-án.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Téli álmot alvó nagy patkósdenevérek az Abaligeti-barlangban (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Aztán ahogy a hideg visszatér, folytatják a szendergést, és ami közben a barlangban történt – antropomorfizálva a repülő emlősöket – az ott is marad. Többen ilyenkor is párosodnak: nyilván hideg van, összebújnak, a szőrös kis testek összeérnek… Ki látna ebben kivetni valót?

Ami viszont érdekes, és ebben az esetben tényleg ne emberként ítélkezzünk, hogy egy-egy élénkebb hím bizony potyázik is, azaz „hibernált” nősténnyel szerelmeskedik.

Tárolja a spermát

A természet ezt olyannyira jól kezeli, hogy a nőstény kezébe adta a megtermékenyülés kulcsát: a spermiumok testében raktározódnak, és a petesejt csak akkor termékenyül meg, amikor eljön az ideje. Hónapokig is képes tárolni, mígnem eljön a táplálékban gazdag igazi tavasz, amikor már elegendő táplálék áll rendelkezésre a vemhesség és utódnevelés energiaigényének biztosítására.

Az anya tegyük fel novembertől márciusig, 4-5 hónapig saját testében kiváló minőségben megőrzi a spermiumokat, majd ha „úgy látja jónak” megtermékenyíti magát velük. A kis denevérek ehhez képest körülbelül egy havi vemhesség után jönnek világra – talán nem csak laikusként mondhatjuk: lenyűgöző.

Panelban nincs igazi tél

Ezzel pedig gyakorlatilag megválaszoltuk, miért cikázik a lakótelepi ablakok előtt mostanában tucatnyi denevér, de van még itt valami. Városainkban elsősorban a rőt koraidenevérrel találkozhatunk, és a különleges környezet miatt őket télen is gyakrabban láthatjuk.

A panelházak illesztéseinél keletkező, emberektől elzárt, rejtett résekben százszámra telelhetnek át, ám a természetben szokásosnál magasabb hőmérséklet miatt mindig van pár éber példány

– mondja Görföl Tamás.

A panelblokkok között ugyanis – hála a távfűtés áldásos hatásának – plusz fokok uralkodnak nulla fok alatti külső hőmérséklet esetén is. Az itt élő denevérek eleve többször megébrednek, ahogy a szakértő fogalmazott: a nagyobb kolóniákban adott pillanatban soha nem alszik mindegyik.

Nyilvánvalóan könnyebben is kirepülhetnek egy-egy enyhébb alkonyon, ha testüket januárban nem a vadonbeli 5-10, hanem a lakótelepi búvóhely 15-20 fokáról kell a 40 fokos üzemi hőmérsékletre emelni. Így pedig inkább az lenne a furcsa, ha a január végi 15 fokban nem árasztanák el próbarepülést végző denevérek lakótelepeinket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.