Tudomány

Vajon a mai mentősök megmenthették volna az egyik legnagyobb magyart?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 11. 18. 08:00

A vadkan agyara felszakította Zrínyi Miklós nyaki ereit, a bán folyamatosan gyengült, elájult, majd meghalt: percek alatt elvérzett. Arra voltunk kíváncsiak, egy mai, modern mentőcsapat megmenthette volna az életét?
Korábban a témában:

Történelmünk közismerten drámai epizódja a költő, hadvezér és politikus Zrínyi Miklós, a szigeti hős dédunokájának halálos kimenetelű vadászbalesete. Nagy formátumú személyek hirtelen, „érthetetlen módon” történt elvesztése mindig összeesküvés-elméletek gyártására indítja a kortársakat és az utókort. Természetesen Zrínyi esetén is ez a helyzet, a cáfolatra nem akarunk részletesen kitérni, higgyük el a témával foglalkozó történészek álláspontját: a fellelhető információk alapján tényleg baleset történt.

Vagy csak gondoljunk bele józan paraszti ésszel, politikai gyilkosságot tucatnyi könnyebb és biztosabb módon véghez lehet vinni, mint megannyi tanú előtt egy sérült disznóra bízni a kivitelezést.

Vadászat előtt még vicceket mesélt, anekdotázott

Most inkább arra fókuszálunk, mi történt pontosan 1664. november 18-án a Csáktornyához közeli kursaneci erdőben, illetve Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének segítségével eljutunk egészen odáig: ha a baleset ma történne, meg tudnák menteni Zrínyi Miklós életét?

Az eseményeket a későbbi erdélyi kancellár, Bethlen Miklós leírásából idézzük, aki 22 éves ifjúként szemtanúja volt a történteknek, beszámolóját pedig a történészszakma részleteiben is hitelesnek ismeri el.

Szép őszi délután volt, a kisebb úri társaság szolgák és vadászok sokaságának kíséretében hintón indult vadászni, út közben Zrínyi vicceket mesélt. A hintókat az út mellett hagyva ki lovon, ki gyalog indult „erdei disznóra”, az úr szokásához híven egymaga cserkelt puskával a kézben – ha valamikor, hát itt lett volna lehetőség tanúk nélkül végezni vele. De nem történt semmi, lőtt egy szép nagy kocát, mások is sikerrel jártak, a társaság tagjai a hintó körül gyülekeztek. Közeledett az este, ideje volt indulni vissza.

„Az ölte meg, a vére elmenvén”

Csakhogy az erdőből kibukkanó egyik vadász izgatottan mondta, megsebzett egy jókora kant, érdemes lenne felkutatni. Az úr azonnal nyeregbe kattant és több embere kíséretében követte a hírhozót. A következő percekben Zrínyi már a hasán feküdt, hátán a kan, legközelebbi embere egy fán kuksolt.

Az egymás után érkező társak rálőttek a disznóra, az elfutott, mi pedig innentől átadjuk a szót Bethlen Miklósnak:

Az úr felkél s mondja: Rútul bánék vélem a disznó, de ihol egy fa (melyet csatákon is magával hordozott), sebtében állítsátok meg a sebnek vérét véle, az arra igen jó. Eléggé próbálták véle, de hijába, csak elfolyt a vére, először ülni, osztán hanyat fekünni, végre csak meg kelle halni, mert a fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén. Volt a kezén valami kis körmöcslés, de az semmi sem volt.

Kivérzéses sokk, pár perc alatt meghal az ember

Nyilvánvalóan nem egy tűpontos orvosi leírás, de így is sok megállapítást leszűrhetünk belőle.

Az említett két seb a fejen ugyan nagyon csúnya látványt nyújthatott, és intenzíven vérezhetett, de semmiképp nem tekinthetjük feltétlenül végzetesnek. Bethlen jól látta, valóban a nyaksérülés lehetett halálos

– mondja a 24.hu-nak Győrfi Pál.

Vélhetően a nyaki nagyerek, véna vagy artéria, illetve mindkettő sérülhetett. Ez esetben brutálisan erős a vérzés, az illető rövid idő alatt rengeteg vért veszít, persze attól függően, milyen mértékű a sérülés.

Joggal feltételezhetjük, hogy a vadkan agyara nagy területen roncsolta az ereket, akár teljes keresztmetszetükben átszakíthatta, ilyenkor néhány perc alatt beállhat a halál.

Zrínyi környezete sok csatát megjárt, harcban edzett férfiakból állt, és azt tették, amivel egyedül próbálkozhattak: elszorítani a sebet.

A fadarabot, mint vérzéscsillapító eszközt gyakran használhatták abban a korban, elsősorban végtagsérüléseknél, az ereket elszorító szíjat tekerték vele nagyon szorosra. A körkörös elszorítás módszere (tourniquet) nyakon nem alkalmazható, hiszen megfojtanák vele a sérültet. Előfordult, hogy a fadarabot nyomókötésként alkalmazták, sérülésére nyomva próbálták vele elzárni a vérzést.

Ez történhetett itt is, de ha mindent meg is tettek érte, azon körülmények között egy ilyen sebesülést nem lehetett túlélni. Mai kifejezéssel pedig azt mondhatjuk: Zrínyi Miklós halálát valószínűleg kivérzéses sokk okozta

– emeli ki a mentőtiszt.

Kiváló harcos, korának kiemelkedő hadvezére volt (Wikipedia)

Sokk alakult ki

A horvát bán egyre erőtlenebb lett, először még felállt, beszélt, majd fokozatosan gyengülve a földre roskadt, míg a végén már csak feküdt a földön. Ez is pontos leírása az óriási vérveszteség következményeinek. Zrínyi Miklós sokk áldozata lett, ami orvosi nyelven annyit tesz: összeomlott a vérkeringése.

Gyors és jelentős vérveszteség esetén a szervezet azonnal akcióba lép. A szívverés gyorsul, az erek szűkülnek: a cél, hogy tartsa a vérnyomást, a vér keringése ne álljon le. Aztán a tartalékok kifogynak, percek kérdése és a sérült egyre gyengébb, halkabb lesz, majd elveszíti eszméletét és meghal.

Tovább rontja a helyzetet ilyenkor a stressz, a fájdalom, egyéb érzelmi hatások, a bán esetén pedig a feltételezhető nagy mértékű szövetroncsolódás is csak fokozta a bajt.

Ma valószínűleg meg lehetne menteni Zrínyi Miklós életét

Mi lett volna, ha Zrínyit ma éri ugyanezt a baleset? Vonatkoztassunk most el attól, hogy a terepviszonyok függvényében adódhat időveszteség, tételezzük fel, hogy a vadászaton jelen van egy modern mentőautó magasan képzett személyzettel és eszközökkel.

Ebben az esetben nagy esélye lett volna a túlélésre annak ellenére, hogy hasonló sérülés esetén kollégáink is rögtön ugyanazzal próbálkoztak volna, mint Zrínyi társai: a vérzés megszüntetésével

– fogalmaz Győrfi Pál.

Amennyiben a vérző érszakasz elérhető, direkt nyomással, géztamponok sebre, vagy akár a sebbe szorításával lehet csillapítani a vérzést. Ha ez kevés, vagy túl nagy a szövetroncsolódás, speciális eszközt, érfogót alkalmazhatnak.

Persze ez sem mindig működik, előfordulhat olyan brutális eset is, amikor a szétszakadt ér darabjai elérhetetlenül elmozdulnak. A vérzéscsillapítás mellet ilyen esetekben életmentő a mentőautókban alapfelszerelésként lévő infúzió is, ezzel a seb elszorításával párhuzamosan azonnal meg is lehet kezdeni a mennyiségi pótlást.

A konklúzió tehát: ha időben érkezik vagy eleve a helyszínen van egy mai modern mentőcsapat nagyon nagy eséllyel meg tudta volna menteni Zrínyi Miklós életét. Ott és akkor viszont erre gyakorlatilag semmi esély nem volt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.