Néhány hónapja kutatók egy csoportja Alzheimer-szerű jeleket fedezett fel néhány csimpánz agyában. Ez volt az első alkalom, amikor hasonlót figyeltek meg állatoknál. A vizsgált majmok azonban mind állatkertekben és védett területeken éltek, így nem volt egyértelmű, hogy a rendellenesség a vadon élő állatoknál is megjelenik-e.
Az ember egyik különlegessége az, hogy a faj egyedei a reprodukciós évek vége után is sokáig élnek még. A termékenység a férfiaknál és nőknél is átlagosan 40 éves kor után kezd el csökkenni, néhányan azonban a 110 éves kort is megérik.
Kutatók egy csoportja arra jutott, hogy az Alzheimer kialakulását a reprodukciós évek utáni hosszú élet okozhatja. A Danièlle Gunn-Moore, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa által vezetett szakértők delfinek agyát kezdték el tanulmányozni. Ezen élőlények az emberekhez hasonlóan a termékenységük vége után is sokáig életben maradnak.
A szakértők azoknak a természetes módon elpusztult példányoknak az agyát elemezték, melyeket Spanyolországban mosott partra a tenger.
Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberek és delfinek fogékonyabbak lehetnek a betegségre. A szerzők úgy vélik, hogy a jelenség hátterében az inzulin áll.
Korábbi elemzések már rávilágítottak, hogy egyes fajoknál az extrém kalóriakorlátozás meghosszabbítja az élettartamot. Az új vizsgálat szerint a vércukrot szabályzó inzulinnak hasonló szerepe lehet.
Simon Lovestone, a tanulmány társszerzője szerint az inzulin egyrészt a termékenység után is hosszú életet biztosít, másrészt viszont sebezhetővé teszi a szervezetet a cukorbetegséggel és Alzheimer-kórral szemben.
A szakértők bíznak benne, hogy a felfedezés hatására új kutatássorozat fog indulni. Bár azt egyelőre nem tudni, hogy az idősebb delfinek szenvednek-e Alzheimer-szerű tünetektől – például emlékezetzavartól -, az, hogy a rendellenesség nyomait más fajoknál is azonosították, segíthet a betegség megértésében.
(Via: IFLScience, kiemelt kép: Wikimedia Commons/NASA)