1682-ben, Angliában megjelent egy The Art of Trolling című kötet, amelyet Robert Nobbes írt. A témája akár még ma is aktuális lehet, de nem azoknak, akik a trollkodással kapcsolatban szeretnének olvasni, mivel ez a könyv, rengeteg híreszteléssel ellentétben, A “trolling” szónak ugyanis angolszász területen az eredeti jelentése a horog, csali, horgászás, így ha valakit érdekel, hogyan kell minél kevesebb idő alatt minél több halat fogni, erősen ajánljuk neki a kicsit nehéz szövegű könyvet.
A trollkodás azonban ennél még korábbi gyökerekre vezethető vissza. Igen, jól írtuk: korábbiakra! Az első trollokért el kell látogatnunk az ókori Görögországba.
Az ókori görög trollok
A szofisták ugyanis nagyon hasonlóan viselkedtek, mint ma a netes trollok. Ezek a filozófusok valójában az érvelés szeretete miatt érveltek, és úgy gondolták, hogy nem az igazság elérése és feltárása a lényeg, hanem az, hogy még akkor is, ha végül kiderül: nincs is igaza. A szofisták gyakorlatilag szándékosan szívatták az ellenfelüket, és ügyesen az általuk kívánt irányba terelték a beszélgetést.
Hasonlítanak a mai troll kommentelőkre, nem igaz?
Ma hasonló dolgot értünk trollkodás alatt, csak teljesen más platformon. A piac nyüzsgő forgataga és a pódium helyett most az interneten folyik a nyílt szívatás, de teljesen más célból, mint ahogyan azt a legtöbben gondoljuk.
A Kutatók éjszakáján Danka István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, valamint a Neumann János Egyetem docense vázolta fel, hogy tulajdonképpen hogyan is áll össze a „trolltársadalom”, és
Ha kommentelsz, tíz percre te is troll vagy
Ha kommentelünk, bármit írunk is, azonnal tízperces trollá válunk. Minden kommentelő ilyen, még akkor is, ha nincsen semmiféle hátsó szándéka. Különbséget kell tenni
- a kommenthuszár: nem igazi troll, csak az agresszióját adja ki a hozzászólásokban,
- a bérkommentelő: szintén nem igazi troll, a politika vezérli, valamint
- az igazi trollok között.
A bérkommentelő és a troll között alapvetően az a különbség, hogy előbbi kifejezett politikai népszerűsítés vagy cáfolás céljából érkezik a kommentszférába, míg utóbbi csak azért kommentel, hogy belekössön valakibe, behúzza a beszélgetésbe, aztán egy jól irányzott, szépen megkomponált hozzászólással
Elmondható tehát, hogy a troll több mint magányos, agresszív bértrollnok, pedig általában így gondolkozunk róla. Ha valaki felépít egy troll identitást, és nem csak egy-egy komment erejéig adja ki magából a kiadnivalót, akkor elkezd egy bizonyos szerepet játszani.
Ez a szerep általában teljesen másmilyen személyiséget takar, mint amilyennel a troll mögött meghúzódó valódi személy rendelkezik. A troll úgy érzi, fenn kell tartania a szerepét, bele kell helyezkednie, és aszerint megnyilvánulni, a saját személyisége minimálisan jön át a kommenteken keresztül.
A lebukással együtt az igazi
Érdekes, hogy Danka szerint a trollt egyáltalán nem zavarja, ha lebukik a trollkodással, sokkal inkább büszke arra, hogy tökélyre sikerült fejlesztenie a stratégiát, és valaki átlát rajta. Pontosan ezért azt is fontos megjegyezni, hogy a troll (illetve a mögötte álló személy) Egy ilyen kommentelő esetében soha nem azt kell nézni, hogy mit ír (hiszen amögött nem igazán van igazságtartalom, minden mondat csak eszköz az áhított cél eléréséhez), sokkal inkább azt kell megtudnunk, hogy mi lehet a szándéka az írással.
A szó szerinti jelentésben és a szándékolt jelentésben ugyanis nagy különbségek lehetnek.
Amíg beeteti a kommenttársát, a troll fenntart egy látszatot: ezt jellemzően agresszív, kötekedő, csipkelődő, vagy feltűnően ostoba, de azért odamondó viselkedéssel igyekszik elérni. Mindig úgy tesz, mintha érdekelné az adott téma, vagy mintha el akarna érni valamit – csak aztán valójában teljesen más célja van a mondandójával.
Ahogy behúzta a kommenttársat a beszélgetésbe, a visszájára fordít mindent, okos és ügyes trollkodással eléri, hogy a másik belesétáljon a csapdába, és felhúzza magát a beszélgetésen. Szerepcsere történik, a troll lesz a nyugodtabb, tárgyilagosabb, és a már felidegesített kommentelő lesz az erőszakosabb.
Trollkodásra trollkodással válaszolj
De mit lehet tenni egy ilyen troll ellen? Ha hagyjuk, csak belelendül – legalább is Danka egyáltalán nem ajánlja sem ezt, sem azt, hogy komoly vitába bocsátkozzunk vele, mert annak szintén nincs semmi értelme.
az iróniára iróniával válaszolunk, és visszatrollkodunk legjobb tudásunk szerint. Ekkor valószínűleg érezni fogja, hogy nem veszik komolyan, eltűnik a kihívás, de legalább jól szórakozik. Számára úgyis a lebukással, vagyis troll mivolta felfedésével teljes a kommenttörténet.
(Kiemelt fotó: Hauser Patrice/hemis.fr/AFP)
