Tudomány

Étrend-kiegészítők: a természetes vagy a szintetikus a jobb?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 10. 08. 12:00

Ugyanarról a molekuláról van szó, mindegy hogy egy növényben vagy egy laborban születik. A hangsúly az egymást segítő anyagok meglétén van, de egy almát például nem tudunk kapszulába zárni.
Korábban a témában:

Napjainkban megszámlálhatatlan trend ígéri, hogy általuk egészségesebbé válunk, gyógyíthatók betegségek vagy lefogyunk, szépek és boldogok leszünk. Csupán a megfelelő étrend-kiegészítőket kell megvásárolnunk. A reklámokból azt is gyakran hallhatjuk: a természetes alapú vitamin és ásványi anyag készítmények hatékonyabbak a szintetikusan előállított változatoknál. És persze drágábbak – tesszük hozzá.

Az étrend-kiegészítőkről szóló sorozat első része:

Itt az ősz, milyen vitaminkészítményt válasszunk?
Segítünk eligazodni, hogy elkerüljük az olyan problémákat, mint túladagolás, elmaradt hatás, pénzkidobás.

Mindegy, hogy a paprika szintetizálja vagy egy labor

A szintetikus és a természetes alapú vitaminok, ásványi anyagok szembeállításának alapvetően nincsen értelme, ez csak marketing fogás, amivel az emberek többsége nincsen tisztában

– mondja a 24.hu-nak Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja.

A szó szoros értelmében vett természetes vitaminok azok, amelyek gyümölcsök, zöldségek és egyéb élelmiszerek elfogyasztásával kerülnek be a szervezetünkbe. A kereskedelmi forgalomban lévő termékek legnagyobb része szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaz, a legtöbb vitamint ugyanis rendkívül költséges lenne természetes forrásból kinyerni: például egy gramm C-vitamin kivonásához több kilogramm citrom felhasználására lenne szükség…

Hamis az az állítás is, hogy a szintetikus nem annyira hatásos, mivel a laboratóriumban előállított vitaminok kémiai szerkezete azonos a természetes vitaminokéval.

Például a C-vitamin-tartalmú készítményekben alkalmazott L-aszkorbinsav azonos a természetes C-vitaminnal. Ugyanarról a molekuláról van szó függetlenül attól, hogy azt a paprika szintetizálja vagy egy labor

– nyomatékosítja a szakember.

Molekuláris rasszizmus

Így tehát nincsenek jó és rossz vitaminok, érvényét veszti a kérdés: a természetes vagy a szintetikus vitamin a jobb?

Ha valaki csupán aszerint tart hatékonynak, veszélyesnek, jónak vagy rossznak egy vitamint, vegyületet, hogy az természetes avagy szintetikus eredetű, akkor az Dr. Gaál Tamás kutató találó kifejezésével élve »molekuláris rasszizmus«

– jegyzi meg a dietetikus.

Hozzáteszi: ehelyett sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a szükséges tápanyagokat a mindennapi étkezéssel, egy változatos és kiegyensúlyozott étrenddel biztosítsuk magunknak.

Egészen más, ha a vitaminokat természetes forrásból vesszük magunkhoz. Ilyenkor számos egyéb, biológiailag aktív hatóanyagot – más vitaminokat, antioxidánsokat, polifenol jellegű vegyületeket, fitoszterineket stb. –, valamint rostokat is egyidejűleg a szervezetünkbe juttatunk, amelyek kedvező hatásokat fejtenek ki az egészségünkre.

A növényekben komplex formában, keverékként jelen lévő vitaminoknak, antioxidánsoknak és ásványi anyagoknak jobb a felszívódásuk, hasznosulásuk.

Ha vitamin- és ásványi anyag-szükségletünkhöz étrend-kiegészítőkkel is hozzá szeretnénk járulni, akkor választhatóak egykomponensű készítmények, melyek egyetlen vitamint vagy ásványi anyagot tartalmaznak. És vannak speciális szempontok alapján összeválogatott komplex termékek is, amelyekben a gyártó egymás hatását segítő anyagokat párosít, hogy a természet mintájára növelje az adott étrend-kiegészítő élettani hatásait. De még mindig nem egy egész almát, csipkebogyót vagy bármilyen más gyümölcsöt és zöldséget veszünk meg egy kapszulába zárva.

A számunkra megfelelő készítmény kiválasztásában kérjük szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) segítségét.

A túladagolás ritka, de valós veszély

Végezetül még egy indok, miért kell törekedni arra, hogy a napi vitamin- és ásványi anyag-szükségletünket az elfogyasztott élelmiszereinkből fedezzük: túladagolásuk éppoly káros lehet, mint a hiányuk.

A vízoldékony vitaminokat – a C-vitamin és a B-vitaminok csoportját – nehéz túladagolni, mert a felesleg távozik a vizelettel, könnyen kiürülnek a szervezetből (kivéve a B12-vitamin). A zsírban oldódókat – a D-, E-, K- és A-vitamint – viszont hosszabb ideig raktározza a szervezetünk, ezért ezeket túl lehet adagolni.

Túladagolás (hipervitaminózis) élelmiszerekből nem vagy csak nagyon nehezen fordulhat elő, elsősorban akkor lép fel, ha a táplálékainkon túl étrend-kiegészítőkkel juttatunk belőlük a szervezetünkbe hosszú távon, nem megfelelő dozírozással

– emeli ki Shenker-Horváth Kinga.

A vitamin-túladagolás akut és krónikus tünetei az A- és a D-vitamin esetében a legjelentősebbek, ezért ezek bevitelénél szükséges a legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat, és nem túllépni a legfelső biztonságos beviteli szintet (UL). De természetesen minden vitamin és ásványi anyag esetében fontos az optimális adagolás a javasolt beviteli értékeknek megfelelően, a belőlük fogyasztott napi mennyiséget illetően pedig figyelembe kell venni az étrendi forrásokat, a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket is.

(Kiemelt kép: Frédéric Cirou / AltoPress)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.