Tudomány

Étrend-kiegészítők: a természetes vagy a szintetikus a jobb?

Ugyanarról a molekuláról van szó, mindegy hogy egy növényben vagy egy laborban születik. A hangsúly az egymást segítő anyagok meglétén van, de egy almát például nem tudunk kapszulába zárni.

Napjainkban megszámlálhatatlan trend ígéri, hogy általuk egészségesebbé válunk, gyógyíthatók betegségek vagy lefogyunk, szépek és boldogok leszünk. Csupán a megfelelő étrend-kiegészítőket kell megvásárolnunk. A reklámokból azt is gyakran hallhatjuk: a természetes alapú vitamin és ásványi anyag készítmények hatékonyabbak a szintetikusan előállított változatoknál. És persze drágábbak – tesszük hozzá.

Az étrend-kiegészítőkről szóló sorozat első része:

Itt az ősz, milyen vitaminkészítményt válasszunk?
Segítünk eligazodni, hogy elkerüljük az olyan problémákat, mint túladagolás, elmaradt hatás, pénzkidobás.

Mindegy, hogy a paprika szintetizálja vagy egy labor

A szintetikus és a természetes alapú vitaminok, ásványi anyagok szembeállításának alapvetően nincsen értelme, ez csak marketing fogás, amivel az emberek többsége nincsen tisztában

– mondja a 24.hu-nak Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja.

A szó szoros értelmében vett természetes vitaminok azok, amelyek gyümölcsök, zöldségek és egyéb élelmiszerek elfogyasztásával kerülnek be a szervezetünkbe. A kereskedelmi forgalomban lévő termékek legnagyobb része szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaz, a legtöbb vitamint ugyanis rendkívül költséges lenne természetes forrásból kinyerni: például egy gramm C-vitamin kivonásához több kilogramm citrom felhasználására lenne szükség…

Hamis az az állítás is, hogy a szintetikus nem annyira hatásos, mivel a laboratóriumban előállított vitaminok kémiai szerkezete azonos a természetes vitaminokéval.

Például a C-vitamin-tartalmú készítményekben alkalmazott L-aszkorbinsav azonos a természetes C-vitaminnal. Ugyanarról a molekuláról van szó függetlenül attól, hogy azt a paprika szintetizálja vagy egy labor

– nyomatékosítja a szakember.

Molekuláris rasszizmus

Így tehát nincsenek jó és rossz vitaminok, érvényét veszti a kérdés: a természetes vagy a szintetikus vitamin a jobb?

Ha valaki csupán aszerint tart hatékonynak, veszélyesnek, jónak vagy rossznak egy vitamint, vegyületet, hogy az természetes avagy szintetikus eredetű, akkor az Dr. Gaál Tamás kutató találó kifejezésével élve »molekuláris rasszizmus«

– jegyzi meg a dietetikus.

Hozzáteszi: ehelyett sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a szükséges tápanyagokat a mindennapi étkezéssel, egy változatos és kiegyensúlyozott étrenddel biztosítsuk magunknak.

Egészen más, ha a vitaminokat természetes forrásból vesszük magunkhoz. Ilyenkor számos egyéb, biológiailag aktív hatóanyagot – más vitaminokat, antioxidánsokat, polifenol jellegű vegyületeket, fitoszterineket stb. –, valamint rostokat is egyidejűleg a szervezetünkbe juttatunk, amelyek kedvező hatásokat fejtenek ki az egészségünkre.

A növényekben komplex formában, keverékként jelen lévő vitaminoknak, antioxidánsoknak és ásványi anyagoknak jobb a felszívódásuk, hasznosulásuk.

Ha vitamin- és ásványi anyag-szükségletünkhöz étrend-kiegészítőkkel is hozzá szeretnénk járulni, akkor választhatóak egykomponensű készítmények, melyek egyetlen vitamint vagy ásványi anyagot tartalmaznak. És vannak speciális szempontok alapján összeválogatott komplex termékek is, amelyekben a gyártó egymás hatását segítő anyagokat párosít, hogy a természet mintájára növelje az adott étrend-kiegészítő élettani hatásait. De még mindig nem egy egész almát, csipkebogyót vagy bármilyen más gyümölcsöt és zöldséget veszünk meg egy kapszulába zárva.

A számunkra megfelelő készítmény kiválasztásában kérjük szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) segítségét.

A túladagolás ritka, de valós veszély

Végezetül még egy indok, miért kell törekedni arra, hogy a napi vitamin- és ásványi anyag-szükségletünket az elfogyasztott élelmiszereinkből fedezzük: túladagolásuk éppoly káros lehet, mint a hiányuk.

A vízoldékony vitaminokat – a C-vitamin és a B-vitaminok csoportját – nehéz túladagolni, mert a felesleg távozik a vizelettel, könnyen kiürülnek a szervezetből (kivéve a B12-vitamin). A zsírban oldódókat – a D-, E-, K- és A-vitamint – viszont hosszabb ideig raktározza a szervezetünk, ezért ezeket túl lehet adagolni.

Túladagolás (hipervitaminózis) élelmiszerekből nem vagy csak nagyon nehezen fordulhat elő, elsősorban akkor lép fel, ha a táplálékainkon túl étrend-kiegészítőkkel juttatunk belőlük a szervezetünkbe hosszú távon, nem megfelelő dozírozással

– emeli ki Shenker-Horváth Kinga.

A vitamin-túladagolás akut és krónikus tünetei az A- és a D-vitamin esetében a legjelentősebbek, ezért ezek bevitelénél szükséges a legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat, és nem túllépni a legfelső biztonságos beviteli szintet (UL). De természetesen minden vitamin és ásványi anyag esetében fontos az optimális adagolás a javasolt beviteli értékeknek megfelelően, a belőlük fogyasztott napi mennyiséget illetően pedig figyelembe kell venni az étrendi forrásokat, a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket is.

(Kiemelt kép: Frédéric Cirou / AltoPress)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.