A szolgálat bizony a legjobban képzett munkakutyák, a rendőrségkutyák számára is nehéz, kimerítő munka. Náluk is eljön az idő, amikor “érdemeik elismerése mellett” nyugdíjba vonulnak, ám ez náluk nincs korhatárhoz kötve. De kezdjük az elején.
Bárkiből lehet rendőrkutya
Gyakorlatilag bármilyen kutyából lehet “rendőr”, nincs fajtához, de még csak fajtatisztasághoz sem kötve, kizárólag teljesítményhez és egészségi állapothoz.
A rendőrségnek van saját tenyészete, és rendszeresen kezdeményez beszerzési eljárást is. Ilyenkor bármilyen tenyésztő, magánember elviheti minimum 10 hónapos kutyáját egy kiválasztási eljárásra a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjába (ROKK KKÁK) – mondja a 24.hu-nak Schindl Róbert rendőr őrnagy, a ROKK KKÁK kiképzésvezetője és tanfolyamparancsnoka.
A szakemberek itt tesztfeladatokkal vizsgálják, melyik állat és milyen szolgálati feladatra lehet alkalmas mind mentálisan, mind fizikailag. Már itt, az elején nagy a felelősség, hiszen egy-egy kutya kiképzése rengeteg időt és energiát igénylő munka, ami nem veszhet kárba.
Pontos arányt felelőtlenség lenne mondani, de a rendőrség által kiválasztott, megvásárolt kutyák döntő többsége veszi az akadályokat és a kiképzése után szolgálatba is áll
– fogalmaz az őrnagy.
Kétélű fegyver
Maga a kiképzés a későbbi feladat és az állat egyéniségének függvényében 3,5-6,5 hónap, de akárcsak az embernek, a kutyának is meg kell érnie a munkára: másfél éves kor előtt nem célszerű szolgálatba állítani, a legideálisabb életkor a képzés megkezdéséra a betöltött 1,5 éves életkor.
Akár csak az emberek, a kutyák is több szakterületen látnak el feladatot a holttestkereséstől a járőrön, általános rendőrkutyán, kábítószer-, robbanóanyag és személykeresésen keresztül a szagazonsításig. A felsorolás nem teljes, de két meghatározást érdemes bővebben kibontani.
Az általános rendőrkutya neve alapján elég szürke munkakörnek tűnik, mint mondjuk az irodista vagy a gyári munkás. Pedig pont, hogy nem erről van szó, ezek az ebek valójában multifunkciós “specialisták”.
Főleg körzeti megbízottak mellett látnak el feladatot, gyakorlatilag ők a rendőr bajtársai. Védik, segítik intézkedések során, jelentőségük felbecsülhetetlen ott, ahol egy szál ember önmagában még akkor is kevés, ha egyenruhát visel.
Emellett nyomkövetésre is ki vannak képezve. Bűntény esetén nem kell megvárni a városi, megyei speciális egységet, a körzeti megbízott kutyájával forró nyomon indulhat az elkövető után – még az elfogásban is segít.
Szag alapján azonosít
A szagazonosítás azért érdekes, mert pontosan azt jelenti, amire az ember elsőre gondol. A tetthelyen a helyszínelők speciális eszközökkel szagmintákat rögzítenek, amit különleges körülmények között viszonylag hosszú ideig képesek tárolni. A gyanúsított elfogása után a kutya e minta alapján szó szerint azonosítja, hogy ő járt-e a helyszínen vagy sem.
Korábban ez épp úgy működött, ahogy a filmeken látjuk: négy-öt másik személy sorba áll a tükörüveg előtt, a szemtanú pedig kiválasztja a gyanúsítottat. Csakhogy itt nem volt üveg, a kutya végigszagolta az embert, és jelzett, ha szaga azonos volt a tetthelyről származó mintával.
Ma annyiban más a helyzet, hogy a kutya csak a szagmintákat hasonlítja össze, öt szagminta vagy szagmaradvány közül választ, mert a fizikai jelenlét, a vizsgált személy esetleges félelme, reakciói miatt nem lesz megfelelően objektív a szagazonosítás
– magyarázza Schindl Róbert.
Keverékből is lehet kiváló specialista
Ha rendőrkutya, sokunk azonnal német juhászra gondol, pedig a fajta a legtöbb helyzetben nem számít. Olyannyira nem, hogy egész Európában és Magyarországon is számos keverék kutya áll a rendőrség szolgálatában. A lényeg adott feladathoz való affinitás.
Azért persze van kivétel. Közrendvédelmi feladatoknál, gondoljunk csak például egy focimeccs vagy tömegtüntetés biztosítására a jól megtermett, élénken figyelő, szájkosaras rendőrkutya önmagában megelőző jelleggel bír – elsősorban német juhászok, malinois-k.
Békés nyugdíjas évek 7-9 éves kortól
Nagyon kemény a szolgálat, a munkakutyák hamarabb “elhasználódnak”, mint a kertben, kanapén lébecoló társaik. Ilyenkor nyugdíjba küldik őket. A hivatalos megfogalmazás szerint ez selejtezés, de Schindl Róbert kiemeli: nem használják ezt a kifejezést, kutyák esetében is nyugdíjazásról, legfeljebb szolgálatból való kivonásról beszélnek.
Aztán jön a jól megérdemelt pihenés. Ha a rendőrök tehetik, általában együtt élnek a négylábú bajtárssal, a nyugdíj után csak annyi változik, hogy reggelente az ebnek nem kell menni dolgozni. Van viszont olyan is, amikor a gazda személyes körülményei nem engedik az otthoni, az aktív eb ilyenkor adott szolgálati helyen tölti szabadidejét.
Nyugdíjazása után pedig – amennyiben a kutya vezetője nem tudja otthonában elhelyezni a társát – örökbe adják. Talán furcsa, de túljelentkezés van: sokkal többen szeretnének maguknak kiszolgált rendőrkutyát, mint ahánynak szüksége lenne befogadóra. Többségükből idősebb éveire kiváló házi kedvenc, családi kutya válik, de nyilvánvalóan nem mindegyikből.
A közrendvédelmi területen szolgáló kutyák logikusan nem valók családba, gyerek mellé, de még csak laikus gazdi kezébe sem. Irántuk szerényebb a “kereslet”, de jellemzően ők is hamar szakértő, gondos gazdához kerülnek.
(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)
