A NASA Goddard Űrrepülési Központ munkatársai által vezetett csapat becslései szerint az égitest légkörében köbméterenként nagyjából 100 000 molekula lehet. Ez elsőre soknak tűnhet, valójában azonban ez a Hold atmoszféra-összetételének egymilliomoda. Megfelelő körülmények közt azonban ez a kevéssé sűrű légkör is komoly hatással lehet.
-180 Celsius-fokos hőmérsékletével és nitrogénban gazdag atmoszférájával a Titánon csak olyan élet alakulhatott ki, amely földi szemmel igencsak furcsa. Ennek ellenére a szakértők egy ideje már próbálják elképzelni, hogy milyen létformáknak is kedvezhet ez a környezet. Az akrilnitril felfedezése most árnyalhatja a képet, hiszen az anyag segítheti a sejthártya-szerű struktúrák felépítését.
A közelmúltban a Cassini fel is fedezte a molekula nyomát, ami még inkább felkeltette a kutatók érdeklődését. A későbbi szimulációk bebizonyították, hogy a Titánon uralkodó körülmények közt az akrilnitril valóban támogatja a stabil membránok kialakulását.
A szakértők most az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével tanulmányozták az égitest légkörét – az eszköz 2014 februárja és májusa közt figyelte meg az objektumot. Az ALMA adatait felhasználva a csapat igazolni tudta a vinil-cianid jelenlétét. Az anyag többnyire 200 kilométer magasan található az égitest légkörében, ez összhangban van a korábbi atmoszféra-modellekkel.
Ha az akrilnitril csapadékként lehull a Titánra, valószínűleg az egyik helyi metántóban végzi. A szakértők szerint amennyiben sejtmembránok formálódnak az égitesten, úgy köbméterenként 10 millió lehet belőlük a Titán második legnagyobb metántengerében, a Ligeia Mareban – összehasonlításképp: a Földön a part menti óceánvízben köbméterenként 1 millió baktérium található.
A Titán az egyetlen olyan idegen objektum a Naprendszerben, melyen stabil, folyékony anyagból álló felszíni formációkat sikerült felfedezni. Az új tanulmány hatására újabb elemzések indulhatnak, hogy megvizsgálják, miként boldogulhat az égitesten a vinil-cianid alapú élet.
