Kádár János csaknem 33 évig állt Magyarország élén, ezalatt véreskezű zsarnokból elfogadott, sokak által szeretett vezetővé vált. Megítélése még ma, halála után 27 évvel is két szélsőség között mozog.
Írógépműszerésznek tanult – elit szakma volt ez annak idején -, 1931-ben igen fiatalon, 19 évesen belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Az 1940-es évek elején már az illegális kommunista mozgalom egyik vezetője volt.
Az ország első embere
A háború után is vezető tisztségeket töltött be, Rajk László eltávolítása után 1948-1950-ig belügyminiszter is volt. Keményen dolgozott a többpártrendszer felszámolásá, részt vett a hírhedt koncepciós perek előkészítésében, míg 1951-ben őt is letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték. Nagy Imre miniszterelnöksége alatt szabadult 1954-ben.
Rákosi menesztése után ismét a csúcs közelében találjuk, a pártvezetés legmagasabb köreiben. Az 1956-os forradalom napjaiban elhagyta Magyarországot, november 7-én tért haza szovjet katonasággal.
Zsarnokból jótevő
Neve kezdetben összeforrt a terrorral, a véres megtorlással: százakat végeztek ki, ezreket zártak börtönbe vagy internáltak, politikai perek sokasága szolgálta a lakosság minden rétegének megfélemlítését.
A sötét időszak 1963-ban amnesztiával ért véget, ekkortól az “aki nincs ellenünk, az velünk van” jegyében a rendszer kiegyezett az értelmiséggel és az egyházakkal, a lakosságnak viszonylagos jólétet garantált. Az életszínvonal emelésének ára viszont kimondatlanul is az volt, hogy a magyarok beletörődtek szabadságjogaik korlátozásába, “elismerték” az egypártrendszert.
Némileg enyhült a cenzúra, korlátozottan, de az emberek nyugatra is utazhattak, a ’70-es években Magyarországot nevezték a szocialista tábor legvidámabb barakkjának.
Sajnálta…
Gorbacsov és Kádár 1985-ös találkozóján a szovjet pártvezér világosan megmondta, hogy reformokat vár Magyarországon, de Kádár sem erre nem volt képes, sem a visszavonulásra. Itthon is egyre jobban elszigetelődött, egészsége hanyatlásnak indult, 1988 májusában főtitkári tisztéből felmentették, pártelnök lett.
77 esztendős volt és igen beteg, amikor 1989. április 12-én váratlanul megjelent MSZMP KB zárt ülésén, és elmondta beszédét “az utolsó szó jogán”. Csaknem egy órán keresztül vitte a szót, sokszor értelmetlennek tűnő, zavaros módon, máskor olyan halkan, hogy alig hallották: mélyre temetett titkokról beszélt, moszkvai tárgyalásairól, Nagy Imre elítéléséről, majd kivégzéséről.
Mert ha arról van szó, hogy nem történelmileg nézem, akkor én is nyugodtan azt mondanám, hogy ha én harminc év távlatából nézem, akkor én mindenkit sajnálok
– mondta többek között. Bocsánatot viszont soha, senkitől nem kért.
Tömegek gyászolták
Állapota egyre romlott, a Kútvölgyi Kórházban külön szobában kezelték. Megélte az általa kivégeztetett Nagy Imre díszes újratemetését, majd három héttel később, 1989. július 6-án meghalt. Azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság posztumusz felmentette Nagy Imrét és mártírtársait az ellenük emelt hamis vádak alól.
Július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában, több tízezer ember ment tőle végső búcsút venni, a sor több kilométeren kígyózott. Éjfélkor bezárták a kapukat, de még annyian akartak bejutni, hogy másnap reggel hétkor ismét megnyitották a székházat. A szertartás július 14-én 13 órakor kezdődött, a televízió élőben közvetítette.
A pártszékház aulájában az özvegy és a családtagok mellett külföldi delegációk, állami, politikai és társadalmi szervezetek képviselői búcsúztak. A gyászmenet 16 órakor indult a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához, ahol a becslések szerint mintegy százezer ember gyűlt össze.
Feltörték a sírt, ellopták a csontokat
Kádár János, és később urnában mellé temetett felesége 2007. május 2-áig nyugodhatott békében.
Azon az éjjelen ismeretlen tettesek leemelték a síremlék márvány fedlapját, kiásták a földet, felnyitották a koporsót: elvitték Mária asszony urnáját, Kádár több csontját, a medencétől fölfelé. A rendőrség nem bukkant a tettesek nyomára, 2007. november 29-én megszüntette a nyomozást.
A csontok és a sírrablók azóta sincsenek meg, motivációjukra két magyarázat létezik:
- Esetleg valaki vagy valakik Kádár történelmi szerepe miatt gondolták, ily módon állnak bosszút. Ezt indokolhatja a márvány fedőlapra festett: “Gyilkosok 56” és a pantheon falára fújt: “Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat” felirat.
- Mások szerint inkább egy őrült Kádár-rajongó lehetett a megbízó, aki ily módon szerzett “relikviát”.
(Kiemelt kép: Fortepan/Magyar Rendőr)
