Tudomány

Disznók sejtjeivel kezelhetnénk a Parkinson-kórt

Egy új-zélandi vállalat szerint disznók agyában található sejtek beültetésével csökkenthetnék a Parkinson-kór tüneteit.

Az idegrendszeri betegség jellegzetességének, a remegésnek az elsődleges oka az agyban található dopaminsejtek pusztulása. Most egy új-zélandi biotechnológiai vállalat, a Living Cell Technologies olyan eljárást fejlesztett ki, melynek során dopamintermelő sejteket vonnak ki sertések plexus choroideusából, majd ültetnek be Parkinson-kórban szenvedő páciensekbe. A plexus choroideus az az érfonat, amely az agy-gerincvelői folyadékot termeli.

A sejteket a szakértők egy különleges, tengeri moszatból készített burokba csomagolják, hogy megvédjék a befogadó szervezet immunrendszerének esetleges támadásaitól. Egy-egy implantátum mindössze fél milliméter széles, de nagyjából 1000 sejtet tartalmaz.

A dopamin kulcsszerepet tölt be a mozgásszabályozásban, a Parkinson-kór három fő tünete – a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia) – pedig mind a mozgáshoz kapcsolódik. A rendellenességet napjainkban általában dopaminpótlással kezelik, ez azonban idővel mellékhatásokkal és állapotromlással járhat.

Az új módszer eddig kezdeti sikereket mutat: a sejtek beültetése után 18 hónappal a négy alany javulást tapasztalt. Steven Gill, a Bristoli Egyetem kutatója ugyanakkor felvetette, hogy az eredmény a placebohatásnak tudható be.

Az idegsejtek nem regenerálódnak ilyen gyorsan

– állapította meg a szakértő. A Living Cell Technologies kísérletében egyébként egy 18 fős kontrollcsoport is részt vett.

Az első teszt során 40 kapszulát helyeztek el az alanyok agyának egyik felében, a második kísérletben viszont már akár 120 implantátumot is. A vizsgálat eredményei novemberre várhatóak.

Roger Barker, a Cambridge-i Egyetemen munkatársa szerint a stratégia jó ötlet, a kérdés az, hogy a technika mennyire lesz versenyképes más sejtterápiákkal. A szakértő korábban a Living Cell Technologies tudományos tanácsadójaként dolgozott.

Nem lehetetlen, hogy a disznósejteket egy nap az Alzheimer- és a Huntington-kór kezeléséhez is fel lehet majd használni.

Mivel a disznókban rengeteg emberre veszélyes kórokozó, például a sertés endogén retrovírus rejtőzhet, más csapatok a CRISPR génszerkesztési technikával igyekeznek megtisztítani az állatok genomját hasonló eljárások során.

(RT)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik