Az embriót még azelőtt megsemmisítették, mielőtt a kiméra (kettőnél több ivarsejtből létrejövő élőlény) megszületett volna. Mindazonáltal tudományos áttörésről beszélhetünk, a laboratóriumi körülmények közt tenyésztett keresztezett embriók akár meg is születhetnének.
A tudósok most azt remélik, hogy a technológia által végre működőképes szerveket és szöveteket kaphatnak, melyeket fel lehet használni a transzplantációk esetén. A kimérákat drogteszteknél is be lehet vetni, mert ugyanúgy reagálnak, mint az emberi szervezet.
A szakértők a Cell magazinban publikált értékelésükben azt írják, sokkal nehezebb dolguk volt a disznóember embrió előállításában, mint gondolták. Évtizedek óta nehézséget okoz számukra az őssejtek petri csészében (mikrobiológiai sejtkultúrák tenyésztésére használt hengeres tál) való tenyésztése.
Ez pont olyan, mint mikor valaki megpróbál lemásolni egy kulcsot. Ránézésre ugyanúgy néz ki, de amikor hazaérsz, nem nyitja ki az ajtót. Mindig volt valami, amit rosszul csináltunk
– mondta Izpisua Belmonte vezető professzor.
Hozzátette, az alapvető kérdésre szerettek volna elsőként választ kapni, hogy egyáltalán lehetséges-e emberi sejtet állatba ültetni.
Most már tudjuk, hogy igen, a következő lépés pedig a hatékonyság javítása, hogy az emberi sejt meghatározott szervvé fejlődjön a malacokban.
A kutatók korábban patkánysejtet ültettek egerek embrióiba és hagyták azokat növekedni. 2010-ben sikerrel jártak, amikor egy egér hasnyálmirigyszövetei patkánysejtből fejlődtek ki.
