Tudomány

’56: Földrengés pusztította el Dunaharasztit

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2016. 01. 12. 14:56

Korábban a témában:

A bölcsek úgy tartják, önmagában abból, hogy a Nap eddig minden reggel felkelt, még nem következik, hogy holnap is felkel. Megfordítva és picit megbolondítva igaz ez a földrengésekre is:

ahol egyszer megremegett a föld, ott minden bizonnyal ismét megteszi.

Csakhogy idejét és intenzitását sem tudjuk előre jelezni.

Több száz halott Komáromban

Attól pedig, hogy a Kárpát-medence viszonylag “földrengésbiztos terület”, még nem jelenti azt, hogy nem voltak, illetve nem lesznek nagy, pusztító földmozgások. A források csaknem 25 ezer földrengésről számolnak be az V. századtól napjainkig, ezekből tudomásunk szerint 32 volt “komolyabb”.

Szeizmikusan aktívabb területnek számít például Eger, Komárom és Mór környéke, de egy-egy időszakban Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében is jelentős volt az aktivitás. Hazánk történetében 1763. június 28-án, Komáromnál kipattant rengés volt a legpusztítóbb.

A “hivatalos” adatok szerint a halálos áldozatok száma 63 fő volt és 120-an sérültek meg,

de egyes feltételezések szerint két-háromszáz ember is meghalhatott.

Nincs felső határ

A XX. századból öt jelentős földrengésről tudunk, a “legdurvább” Dunaharaszti környékén pattant ki 1956. január 12-én. Ennek magnitúdója 5,6 volt, intenzitása pedig VIII-as. E két szám két eltérő módon adja meg a rengések erejét. A magnitúdós, vagy Richter-skála egzakt módon adja meg a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját.

Végpontja nincs, de 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek. A másik a rengés intenzitását szemlélteti egy 12 fokozatú skálán, ahol

a 2-est már megérzi az ember, 5-ösnél repednek a falak, 12 pedig a teljes pusztítást jelenti.

Ezt nyilván nem lehet egzakt módon mérni, sok múlik például az épületek minőségén, az epicentrumtól való távolságán is.

Romba döntötte Dunaharasztit

A Budán, valamint Monor és Gomba körzetében érzékelhető 31 szeizmikus esemény után Dunaharaszti lakói 6:46-kor élték át az 5,6-es rengést.

A település 3500 épületéből 3144 sérült meg, két ember meghalt, 38-an szenvedtek kisebb nagyobb sebesülést.

Az ásott kutakat homok öntötte el.

Budapesten, elsősorban Soroksáron is keletkeztek károk, de a rengés hatására például jelentősen megnőtt a Rudas-fürdő forrásainak vízhozama, majd lassan a rengés előtti érték alá csökkent.

Nevezzük iszapvulkánnak is

A vízzel átitatott homok a rengések hatására folyadékszerűen kezd viselkedni, „szétfolyik”, mint a tengerparton épített homokvár a hullám hatására. A tudomány talajfolyósodásnak nevezi. Ha felszín alatti rétegben jön létre, előfordul, hogy a homokos víz a felszínre tör, mint egy apró „homokvulkán”.

A szomszédos Taksonyban három centis repedés keletkezett a felszínen, sírkövek dőltek ki, és több, körülbelül négy centiméter átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek. Mint minden nagyobb földrengést, ezt is számtalan utórengés követte, amelyek főleg a Duna bal partján fekvő településeken okoztak károkat. Ebből valószínűsíthető, hogy a főrengés fészke Bugyi magasrögtől északra, az Alsónémedi-süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett.

És persze nem volt vége, mert ahol egyszer megmozdul a föld… A terület aktivitása csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak jelentősebb rengések, kisebb földmozgások pedig szinte minden évben mérhetők.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.