Tudomány

Elrabolhatták Szulejmán szívét Szigetvárról

Világszenzációt jelentettek be magyar tudósok szerdán: nagy valószínűséggel megtalálták minden idők egyik legnagyobb uralkodója, az oszmán Nagy Szulejmán türbéjét, azaz síremlékét. Mi most egyetlen kérdést domborítunk ki:

Magyarországon nyugszik/nyugodott Szulejmán?

Annyi biztos, hogy itt halt meg

A válasz meglepő: félig-meddig. Közismert, hogy a szultán a szigetvári katonai táborban hunyt el 1566. szeptember 6-án. Szép halál volt ez a világhódító, agg uralkodónak, a csatatéren, mégis “ágyban, párnák közt”. Mert ugye az is közismert, hogy a költő, politikus és hadvezér erősen túlzott, amikor a Szigeti veszedelemben így írt:

“Igy császárnak osztán Zrini szólni kezdett:/»Vérszopó szelendek, világnak tolvaja,/Telhetetlenségednek eljütt órája;/Isten büneidet tovább nem bocsátja,/El kell menned, vén eb, örök kárhozatra.«/Igy mondván, derekában ketté szakasztá,/Vérét és életét az földre bocsátá;/Átkozódván lelkét császár kiinditá,/Mely testét éltében oly kevélyen tartá.”

nagy szulejmán (nagy szulejmán)

A magyarok érthető módon nem kedvelték a nagy uralkodót…

Az ekkor már 72 éves ember vagy a tábori élet megpróbáltatásai miatt végelgyengülésben, vagy a hadi nép között kitört kolerajárványban hunyt el. A XVI. századi történetíró, Istvánffy Miklós:

betegeskedéséhez és öreg korához még hozzájárult köszvénye és vérhasa.

Az viszont már nem egyértelmű, hogy ezután mi történt. Az biztos, hogy halálát eltitkolták, nehogy zavart okozzon a seregben és Isztambulban, majd mint ha még élne, hazavitték, és csak 48 nappal később hozták nyilvánosságra.

Belső szerveit nem vihették

Ehhez pedig a testet tartósítani kellett. Egyes források úgy emlékeznek, hogy a szultán testét mumifikálták, és átmenetileg eltemették a sátrában. Belső szerveit viszont eltávolították, mert azokkal nem tudtak mit kezdeni.

Nem hangzik túl szépen, de Szulejmán lágy részei egyszerűen megrohadtak volna.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a nagy szultán szíve, mája ésatöbbi nem végezhette a szemétdombon, hullagödörben, hollók, kutyák prédájaként. Ezért feltehetően díszes edénybe helyezve ezeket külön ásták el, és később e szakrális maradványok tiszteletére építették a síremléket. Nem biztosan, feltehetően.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Hűlt helye maradt

A kutatók ugyanis a feltételezett türbében nem találtak semmit – sem edényt, sem az uralkodó porait.

Pontosabban mindezek hűlt helyére leltek egy úgynevezett rablógödör formájában a síremlék kellős közepén ott, ahol logikusan a maradványoknak lenniük kellett.

A rablógödröt pedig mindenki értse úgy, ahogy le van írva: sírrablók által ásott “lyuknak”.

A török kiűzésekor a keresztény katonák mindennek nekiestek, ami pogány. Mecsetek, dzsámik estek a rombolás áldozatává, törték-zúzták és gyújtogatták az ellenség emlékét. És persze kirabolták. Szigetváron a császári katonák foszthatták ki Szulejmán síremlékét is – innen a rablógödör. Nem valószínű, hogy szervezett vagy parancsolt akció volt, csak egyszerű zsákmányszerzés és rombolás.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Azért írtuk tehát az elején, hogy Szulejmán félig-meddig Magyarországon nyugodhatott, mert elképzelhető, hogy testének egy részét, jelesül lágy részeit itt helyezték örök nyugalomra. Maguk a maradványok, illetve az azokat rejtő “edény” viszont már valószínűleg nem lesz meg.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.