Báthory Erzsébet gyakorlatilag a “legfelsőbb körökbe” született 1560. augusztus 7-én. A Báthory család a XVI. század végén a kezében tartotta Erdélyt és a királyi Magyarországon is óriási birtokokkal rendelkezett. Erzsébet nagybátyja, István erdélyi fejedelem és lengyel király volt egy személyben. Már 11 évesen eljegyezték, 15 évesen pedig hozzá is adták Nádasdy Ferenchez, egy másik főúri család sarjához.
Híres törökverő hadvezér volt, a nádor fia, bátorsága és kegyetlensége miatt katonái Fekete Bégnek nevezték. Erzsébet ezután a hozományul kapott Csejte kastélyába költözött, és mivel urát a harcok és az országos politika folyton útra szólította, gyakorlatilag magányban élt – írja a Rubicon.hu. Amikor azonban Nádasdy 1604-ben hősi halált halt, a gazdag és befolyásos özvegy a gyakorlatban is magára maradt. És ekkor kezdődtek a pletykák.
A szörnyeteg
Először Magyari István református prédikátor röppentette fel a hírt, hogy az úrnő ördögi praktikákat folytat és okkult tudományokkal foglalkozik. Állítólag minden azzal kezdődött, hogy amikor Erzsébet egy nap tükörbe nézve ráncokat fedezett fel az arcán, minden tükröt összetöretett a kastélyban. Eztán pedig mindent igyekezett bevetni az öregedés ellen.
Egyszer fésülése közben egy cselédlány meghúzta Erzsébet haját, mire az útnő pofon vágta – a mendemondák szerint amúgy is ütötte, verte szolgáit és jobbágyait. A lány vére kiserkent, egy cseppje az úrnő kezére pottyant, a ráncok pedig eltűntek. A “csodán” felbuzdulva Báthory Erzsébet összegyűjtötte e környék szűzlányait, meggyilkolta őket, és végükben fürdött, míg más elbeszélés szerint meg is itta. Állítólag 650 lány halála száradt a lelkén.
Legalábbis így szóltak a vádak, miután II. Mátyás király kezdeményezésére Thurzó György nádor a pletykák hatására letartóztatta az özvegyet és megindította ellene a nyomozást. Négy feltételezett bűntársát 1611-ben kínvallatással beismerésre kényszerítették, majd máglya- és pallos általi halálra ítélték. A kicsikart vallomások mellett ugyanakkor soha senki és semmi nem bizonyította Erzsébet bűnösségét, ellene ítélet sem született.
Vizsgálati fogság befalazva
Merthogy bíróság elé sem állították, hiszen még a király sem merte megkockáztatni, hogy egy Báthory ellen emelt perrel magára haragítsa a magyar arisztokráciát. Ehelyett – hangsúlyozzuk: bírói ítélet nélkül – befalazták őt a csejtei vár egy szobájába, csupán annyi rést hagyva a falon, ahol ételt nyújthattak be neki. Négy évig élt még így, teljesen elzárva a külvilágtól, mire 1614-ben már elborult elmével, minden bizonnyal szabadítóként elérte őt a halál.
Mégis, miért büntették ilyen kegyetlenül ítélet, bizonyítékok nélkül, csupán a szóbeszédre hagyatkozva? Nem tudjuk. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a fő indíték a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt, de sokat nyomhatott a latban Thurzó és a Báthoryak személyes rossz viszonya is.
